Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - A. Boncztani viszonyok
10 igen rövidek, redözetük nem is egyesül a hurka mögött lebenybe, hanem a hurkafalnak hátsó részét szabadon hagyván mindkét felől általmegy a hátsó hasfalba, szorosan helyberakonczázván a felhágó és lemenő hurkát, mellyek ez oknál fogva helyükből ki sem is térhetnek és sérvekké nem igen alakulhatnak. A haránthurka hurkafodora (mesocolon transversu m) teljes redő- zetet képez, és a hurka mögött 3—4 hüvelyk hosszúságú lebennyé alakul, melly a hasnyálmirigyet és a nyombélnek alsó haránt részét befoglalja. — Innét jő, hogy némi mozgékonysággal bírván a haránthurka, a gyomorral együtt nem ritkán képezi hassérveknek tartalmát. A romai s hurkafodora (inesorectum) inkább benyomata (homorulata) mint redözele a hashártyának, melly a keresztcsont homorulatába leereszkedő véghurkarészt csak rész körben foglalja körül a harmadik keresztgerincz táján egészen odahagyván azt, innét Douglas redöje név alatt áttérvén a hólyaghoz (nőknél a nádrához). Innét jő a véghurkának teljes mozgékonysága, vala- minthogy a végbélnek 3—4hüvelknyi bosszant semmi savóshártya burokja nincs. Cseplesz. Szinte kettözete a hasbártyának, melly a májnak homorú lapjától jővén, részint a gyomor felső karimájához húzódik — az úgynevezett kis cseplesz —, részint a nyombéllel egyesül, nyommáj-szálagnak (ligám, hepatoduodenale) hivatván; a gyomortól , névszerint annak alsó karimájától (nagyobb ivétül), a fenn- emlitett hashárlya-kettözet széles lebeny idomában, a belek előtt egész a kis medenczébe leereszkedik, honnét hátrahajolván visszahúzódik a haránthurkáig, ez utóbbinak hurkafodorával egy- beforradván. Látni való innét és tárgyunkra nézve fontos, hogy inig a gyomorral és haránthuikával egybefügg a cseplesz, addig annak alsó karimája szabadon lógg a hasüregbe le, a gyomornak és hurkának helyzet és térimé változásait nem akadályozó. Tehát mint mozgékony lebeny kitérésekre— sérvekre —igen hajlandó, és ha kitér helyéből s odanövés vagy zár állal mozgékonytalanná lesz, a gyomrot lefelé vonja, s annak rendes yt kör fordulatait akadályozza, feszítő fájdalmakat és hányást idézvén elő. És illyetén helyzete- s szerkezetéből a cseplesznek még az is kitűnik, hogy
