Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)
Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek
69 sebei is orvost kívánnak, szintén a szemgödör sebei, hol mindenek előtt a sértő eszközt, vagy annak darabjait, ha tán a sebben maradtak, kell eltávolítani; úgy a szaruit írtja, — köt- és tülk-hártya, — szivárvány-hártya, — sugár- test, — jegőcz-lcncse, — iivcg-test, — ideg-recze sebei orvosi kezelés mellett gyógyíthatók : hasonszenvi gyógyszerek használata mellett; melyek a körülmények szerint használandók és melyekről részint már itt, részint általánosan a „sebek gyógyításánál“ teszek említést. C. Hibás nagyságon alapuló szembetegségek. Szemvizkór (Hydrophthalmus). E betegség vagy a viz nedv (humor aqueus) rendetlen szaporodásától veszi eredetét, — vagy a szerfölött bő üvegnedv töl (humor vitreus) származik, — vagy mind a viz, mind az üvegnedv szaporodásán alapszik. A viz nedv bőségén alapuló szemvizkór nyomás és nehézség érzelmével, a mellső csarnok növekedésével, és messzelátással kezdődik. A szaru-hártya rendes nagyságát túlhaladja; a szivárvány-hártya lassankint elveszti mozgékonyságát és sötétebb szint ölt; a tülk-hártya nem messze a szaru-hártya szélétől kékes szint vesz magára; a viznedv minél inkább szaporodik, annál zavarosabb lesz; a szem nehezen mozog; a látás naponkint csökken; mig végre ez is elenyészik. — A bő üvegnedvtöl származott szemvizkórban a szaru-hártya megcsúcsosodik anélkül, hogy átlátszékonyságától megfosztatnék, vagy területére nézve nagyobbodnék : innét, a baj kezdetén rövidlátásról panaszkodik a beteg. A szivárvánjMiártya előre domborul; a láta összehuzódik; a tülk-hártya piszkos kék szint mutat; a szemteke elvesztvén ruganyosságát, keményebb lesz, nehezen mozdul; a látás naponkint jobban elbénul. A beteg kegyetlen fájdalmat érez szemében, mely a fejtetőre is elterjed, álmatlanságot, undort, gyengeséget okoz. A betegség legnagyobb fokán pedig a szemteke megpukkan; kiürülvén a benne foglalt nedvek, rósz indulatu gyuladás áll be, mely többnyire rákfenés fekélyt , vagy taplós dülszemet idéz elő. — A vegyes szemviz-kórban az előbb említett két viz- kór-alak kórjelei keverve jelennek meg. A nyavalya to-
