Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)

Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek

70 vábbi lefolyása alatt a beteg senyves állapotba, sorvasztó lázba esik. E betegség solia sem igér szerencsés kimenetet; mert mindenkor méltán lehet félni, hogy lassankint a szem kö- kemmé változik, vagy rákfenébe fajul el. A gyógyítás tehát vagy igen nehéz, vagy egészen lelietlen. Itt az orvos sok­szor eleget tett, ha a betegség további kifejlésének határt tudott tenni. Gyógyulást leginkább a szem-vizkór azon ne­mében lehet remélem, mely egyedül a viznedv sokaságán alapul. — Okai lehetnek : a kül-eröszak; különféle beteg­ségek. Ezekhez képest alkalmazandók a gyógyszerek. így ha bujakórban, köszvényben, görvély-kórban szen­ved a beteg, ezen bajok ellen intézendő a gyógyítás. Ha a testben létező vizkórtól függ, erre kell fő ügyeimet fordí­tani. Ha elnyomatott aranyér, hószám okozá a bajt, azok visszaállítása eszközöltessék illendő szerekkel. Ha pedig az ok kifürkészhetlen, ekkor oly szereket használjunk, melyek a felszivó edények tehetsége fölélesztésére sajátlagosan mű­ködnek ; ilyenek: A lielleborus, digitalis, scilla mar. és ezek közt méltó helyet foglaló : apis, nemkülönben az arsenicum. — Ha ezekre nem javul a beteg, sőt ha a nyavalya hevessége naponkint előrehalad, — ekkor már szükséges a műtétek Az orvosságokból 5 golyóit 10 evők. vízben felolvasztván, adjunk be minden 3—Sárában 1 kanállal, javulást látván, ritkábban. A diaetát is tartsa meg a beteg. íliil -szem (Exophthalmia). E betegség alatt a szem bete­ges, rendellenes nagyságát értjük, melyben a szem részei elfajulva tapasztaltainak. Ezen elfajulás minőségére nézve lehet a dtilszem : taplós, kökemes és rákfenés. A taplós (fungosus) vagyis lnísanyos dül-szemben, a szem területének rendellenes nagysága a köt-hártya elfa­julásának tulajdonítandó. A baj kezdetén csak a tülk-hártya köt-hártyája szenved és számos puha, és vörös karélyokba (lobns) fajul el; később a szaru-köt-hártya hasonlókép elfa­jul és a szernteke annyira megnő, hogy a szemgödörből húsos gyurmaként (massa-ként) a szemhéjak résén kidudo­rodik. A felső szempilla ezen kiálló gyurmát valamennyire még eltakarja, de az alsó szemhéj a daganat által egészen

Next

/
Thumbnails
Contents