Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő h. orvosok és művelt nemorvosok használatára 1. (Pest)
Elméleti hasonszenv. Elméleti homoeopathia
97 legtöbb természeti tünemény nyel ? A nap világít — mikép? a mágnes asztalon túl is hat avasra — hogyan? a magból idővel viharokkal ezredekig küzdő fa fejlődik ki — mikép s hogyan ? mennyi anyagot szítt magába az, ki typhusban szenvedők körében, nem érintvén a beteget, de épen dispo- nálva lévén, ugyanazon betegségtől lepetik meg? Mennyi anyag hat az emberi test belsejébe más ragályos, pestises betegségekből? Ha száz gyermeken átment is már a véd- himlő, még akkor sem szűnt meg az első tehénhimlővel be- oltottéhoz hasonló küteget támasztani! — Nincs a természet az emberi ész határai közé szorítva; „egy teremtménynek sincs megadva a természet belsejébe hatni“, hogy Haller szavaival éljek; a legmerészebb okoskodó hasztalan törekvését kineveti sok esetben a tapasztalás. Igen bölcsen mondja Kölcsey: „részegnek mondas- sék a józan, ha magát a világosodást mérték fölött kivánja“; már pedig mérték fölött kivánja a világo- sodást az, ki tapasztalati tárgyban nem elégszik meg tapasztalati adatokkal; miután a természet törvényei önmagukat védik. Igaz — egy régi és tökéletesb gyógymódot egy újabb s tökéletlenebb gyógymód iránti vak szeretetböl megvetni, nem fér meg a logicával; de hátha biztosb, tökéletesb azon gyógyelv, melyet Hahnemann alapított, a régi gyógyelv- nél; . . . még akkor sem érdemel-e nagyobb méltánylást a homoeopathia? . . . Miként vélekednek, nem mondom a homoeopathák, hanem az allopathák az allopathiáról, nem titok; ezek közöl csak néhány hires orvost fogok említeni, elősorolván ezeknek tulajdon szavait, melyeket átolvasni nem leend érdektelen. Stoll: „Plures remediorum usus necat, quam vis et impetus morbi.“ Ily értelemben nyilatkozik legújabb időben is dr. Reich allop- orvos, 1867-iki művében, melyből e kivont néhány sor érdekes. „Határozottan lehet állítani, hogy végtelen nagy száma a naponta előforduló, különösen idült betegségeknek, a legnagyobb részben csak mesterségesen, helytelen gyógykezelés által okozott betegsege és hogy az orvosszerek sokkal nagyobb mérvben sorolandók a örökök közé, mint azt az orvosoknak es a közönségnek legnagjo része csak álmodná is. — Az orvostannak tanárai belemerő \e gór Argenti. Hasonsz. Gyógy. I. *
