Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

hozó különösen pedig akkor győződik meg állításom igazságáról, ha az említett szerzőknek ki nem festett tábláit hasonlítja ösz- sze a kifestettekkel.

X. Rajzoltassanak le a tárgyak, mennyire csak lehet ne csupán m e 11 ü 1 r ö 1, hanem h á túlról és egyszersmint jobbról s balról is, üres részek pedig nemcsak k i v ül, hanem belülről is.

XI. Igen ajánlatos, főleg rendszeres bonctani tárgyalványok számára a részeket elé b b e g y magukb a n. aztán szomszédrészeikkel való Ö s s z e f ü gg é s ükb e n (mint Albinus mondja: in syntaxi) lerajzolni, mert csak igy gyakorolhatja igazán be magát a szem a látásra, s az emlékező s képzelő tehetség a tárgynak minden viszonyok közti hív visszatükrözésére.

XII. Iparkodjék az oly fiatal egyén, ki hivatást érez magában a bonctan apostolává, rajzolni tanulni, mégpedig színesen, azaz festeni s hadd tegyem még hozzá: hogy olajban festeni, mert csak úgy fogja a természetet jól látni, szemeivel jól anal yzál- ni és aztán ismét const ru ál ni azaz lemásolni tudni, meg nem felejtkezvén az illető tárgynak festészeti jellegéről, char act eréről, s ha rajzoltatni szándékozik valamely a rajzban és festészetben idegen, de a bonctanban járatos egyén bonctani illustratiókat: akkor oly művészt válaszszon, de csakis o 1 y at, ki a bonctanban jártas, és ki eredetiének szellemét és jellegét megérteni bírja. B) A bonctani ábrák készítésére vonatkozó különös szabályok.

I. Ellentáblák, vagyis vonatos táblák (Lineartafeln, contrata- vole) nagy t e r j e d e 1 m ü t á r g y a k n á 1, melyekre minden zavar-okozás nélkül lehet betűket vagy számokat Írni, haszontalanok és költség szaporítok, de apróbb tárgyaknál igen sziiksége- gesek, mert a betűk ilyenkor igen megzavarhatják a rajzot, s igy a tanulmányozóit is.

II. Azon kérdésre: mi jobb a tárgyak bélyegzésére, betü-e, vagy arab szám ? azt felelném, hogy az egyes betű jobb a számnál , mert kevesebb tért foglal el egy tízeseket jelölő szám, ha tehát csak annyi tárgy bél végzendő, a hány a nagy és kis latin betű (24-f- 24 = 48 .*) akkor betűt használjunk, ha több a tárgy, p. a 350-re haladó idegek, vagy a 340-re haladó üterek, akkor számokkal éljünk. A felosztásoknál Froriep jeles példája szerint célszerű az ezek legfőbb ágainál nagy betűket, a másodrendű fölosztásnál római számokat használni, a többieknél pedig a közönséges (arab) számokat.

III. A betűk tekintetében ajánlom, hogy következő za^ ai- okozó betűk hagyassanak ki a bélyegzés alkalmával:

i 67 i