Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—§ 60 3) Nulln A. e cím alatt: Erklärung der Chirurgisch-anatomischen Tafeln von Dr. Prof. Nuhn. Mannheim 1850. A 42 íves nagy nyolcadrét szöveg 30 darab legnagyobb folio táblát magyaráz , e munkát mind művészi mind meg tudományos tekintetben ez eddig megjelent bonctani munkáknak fejedelme kint lehet bemutatni, a természetes mekkoraságu tárgyak a leghívebb pontossággal, a legkitelhetöbb jellemzéssel vannak előállítva, mind a 30 táblához ellentábla vagyis vonalos tábla van állítva. ezen vannak a magyarázó betűk Írva, s igy az árnyékolt remek rajzot betű nem rondítja; kár hogy a rajzoló híven utánozván a történetesen szörnyű sovány hullákat, többnyire vézna alakokat tűntet elő (a munka száma: 105). Ára: 53 ft. 8 kr. ó pénz. 4) Luscka H. e cím alatt: Die Brustorgane der Menschen in ihrer Lage, von Dr. Prof. Hubert Luscka Tübingen 1857. A hat nagy folio táblát 14 ívnyi szövet magyarázza, a szövet remek , a táblák csinosak, csak mint fönn említém, kár bennük hogy ugyanazon szervek különböző (kisebb-nagyobb, hol sovány, hol meg még soványabb) szervezeteken magyaráztatnak; a fölötte haszonvehető munkának (melyen többi között a magzati edényeket is igen világosan lehet megszemlélni) száma: 112. Ára: 8 ft. 5) Elfinger e cím alatt: „Anatomie des Menschen, die Knochen-, Muskel- und Bänderlehre enthaltend in 27 lithographir- ten Tafeln, bevorwortet und erklärt von Dr. A. Elfinger. Wien. A fej csontjai természetes mekkoraságban, a többi részek két arasznyi terjedelemben vannak lerajzolva , miután csak negyedrét a munkának formátuma; s ezen térre is csak úgy fér a két arasznyi szervezet, hogy egy lapnak egyik felén az emberi test felső, a másikon pedig alsó fele van leábrázolva; festészek, és a csonttörést tanulmányozó orvosok vehetik ezen elég csinos munkának hasznát. (Szám 117) Ára:? 6) Froriep e cím alatt: „Icones synopticae nervorum*, továbbá: Icones synopticae arteriarum. E két mű három-három táblából áll, a három tábla egy folytonos táblává ragasztatik össze, és képez oly egy jeles dolgozmányt, melynek becsét eléggé magasztalni nem lehet, mert s c h e m a t i c e a leghívebb s legtisztábban fölfog- hatóalakban tünteti elő az eddig ismert idegeket (különösen a nehéz betanulhatásu u. n. t r i g e m i n u s t, f a c i a 1 i s t, és sympathicust). úgy szintén az litereket (különösen a bonyodalmas carotis inte r n á t és v e r t e b r a I i s t). A mellékelt magyarázat is igen jeles, úgy hogy e két táblát (melyeket hallgatóim számára óriási mekkoraságban olajba festettem) minden orvosnak szobájá-
