Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

ban kellono látni, mint. a jámbor emberében a szentirást. (Száma 123). *) Ára:?

7) Dursy E. e cím alatt: „Die Huskellehre in Abbildungen zum Gebrauche bei Praepaririibungen und Vorlesungen, von Dr. Emil Dursy, Tübingen 1856. Dacára, hogy a rajz mint rajz a füzpróbát ugyan csak ki nem állja, mégis igen haszonvehető az u. n. izom-praeparálásra, mert szerző az izmokat mindenféle irányban iparkodott elő állítani; a magyarázat rövid, de szabatos, tanulóknak nagyon ajánlható. (Száma 118). Ára:?

8) Hollstein e cím alatt: „Lehrbuch der Anatomie des Menschen von Dr. L. Hollstein, dritte Auflage mit 202 in den Text abgedruckten Abbildungen. Berlin 1860, legnagyobb nyolcadrét, 68 ív“. A szöveg talpra esett, de a fametszetü ábrák nem kielégítők, mert a) igen morzsa alakok, b) bizonyos eléggé nem motiválható szeszély szerint vannak előállítva, itt egy igen kimerítő, amott semmi, pedig a ki úgy kezdi a beszédet, hogy „m i n e k utána“, annak úgy kellene folytatni, hogy: „annál fogva“; ismertem ugyan embert, a ki úgy is kezdé a beszédét, hogy: „hanem“. Az elméleti használatra igen alkalmas munkának száma: 127, ára:?

9) He nie e cím alatt: „Handbuch der systematischen Anatomie des Menschen von Dr. Prof. J. Henle, in drei Bänden mit zahlreichen in den Text eingedruckten Holzschnitten, Braunschweig 1855.“ (a harmadik kötet végét még nem kaptuk meg, eddig 70 ív jelent meg) nyolcadrét. A szöveg jeles, a képek: vásári munka, lehet ugyan tanulni rajtuk, könnyítik a tanulást és könnyű megérthetést az által, hogy először a magyarázó betűk (a hol csak lehet) az illető tárgy nevének első betűi, például Pt = pterigoideus, La — levator ani, másodszor hogy a betűk nincsenek a tárgyra (a rajzra) hanem csak szélére Írva, s a magyarázó betűtől vezet némi finom vonalka az illető tárgyra, de kár, hogy amolyan Dursy-féle túlságos schematikusság és jelleg- (fes- tészi) jelleghiány sinyleszti az ábrákat, különösen undok az izmok

) Adott ki Froriep még ily című jeles munkát is : „Koberti t roriepi atlas anatomicus partium corporis humani per strata dispositarum imagines in tabulis XXX. etc. editio tertia. Wimaniae 1856. Ezen nagybecsű (kis folio) abrak fölötte eke- sen s célszerűen metszvek, és a rövid de igen értelmes magyarázattal elragadolag hatnak a tanulmányozóra, csak az a baj , hogy négyszerié kisebbek a jokoia kisded embernél, s igy a természetes mekkoraságban is kicsinyfele eiek s idegek érthetlen picinyekké törpülnek. Vagyonosabb orvosnak könyvtárat e munka igen ékesíti, és héba-hóba való átlapozása az emlékezetet igen élesíti. (Száma 126). Ára:? />**»<

61 k-