Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
sénél, művészi technikájában pedig a természettannak akkori kitűnő tanára Gr a ve sand vezérlé Vandelaent, s igy oly munkákat volt Albinus képes kiadni, minőkhez hasonlíthatók előtte nem voltak, de még utánna sincsenek ez mai napig! 196 nagy táblával ellátott tiz munkája közül legkitűnőbb a 70 folio maximo táblával díszelgő „Tabulae ossium humanorum, Leidae apud Pet. H. Werbeck 1753(( című műve. Fönnemlített négy szabályomat ekkint formulázta Albinus: „reddere non ad adspectum, qui mos est, sed ex mensura; reddere quod natura optimum ostendit; redd ere non ut solent anatomici sic solummodo sub ad sp ect u pictoris ponendo, quod retexuerunt, sed ex aliis, aliisque corporibus colligendo, et in unum ad regulam componendo, sic ut veritas exhibeatur, etc. (Albini annotationes anatomicae Lib. I) — Albin élt 1770-ig. 21) Camper Péter, a Camperféle szögletnek megészle- lője, szintén Leidenben született 1722., babérait gyüjté Amsterdam, Francken és Gröningen városokban, vegyes orvosi munkálatai közül 10 volt pálmanyertes, a Doctor bonarum artium féle címet joggal viselte, mert rajzoIni, o I a j b a n festeni, réz metszeni s képfa rag ni jól tudott, de még az építészethez is alaposan értett; jártas-keltes is volt azonfölül, mert Paris, London, Berlin és Haag tanodáiban serénykedett. Camper 20 és egynéhány bonctani táblát metszett rézre, melyekben a művészet túlnyomó, a tudományos érték pedig kissé alárendelt, mert a távlatnak kelleténél többet tömjénezett, miért is Albinnal nagy toliharcba bonyolódott. (*fl789). 22) Albert von Haller, Bernben született 1708-ban, a növény- s az élettanban éppen oly kitűnő volt mint a bonctanban meg az orvosi tudomány történettanában. Boncábrái 50 darabnál számosbak, van köztük sok eredeti, sok természeti nagyságú , rézmetszői voltak Robinus orvostudor és Kalteuhofer. Boncábráit bírom. Tiz nagy kötetre rúg bibliotheca Halleri című munkája, rövid de kimerítő kivonatban közli minden az ő koráig tudva levő orvosnak akár kinyomtatott, akár csak kéziratban levő munkáit, de vörös fonalkint kirí a növény- és a bonctan iránti előszeretete. ***23) Antonio Scarpa Mottában született, élt 1747-töl 1832-ig. Morgagninak páduai és Riviérának bolognai tanodája57 *
