Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

58 t—

hol kerülvén ki és franc, angol és német hont beutazván, modenai s később páduai tanár lett, kilencre terjedd munkáiban roppant tevékenységet fejtett ki, munkái részint a finomabb idegek leírását fejtegetik (az u. n. nervus nasopalatinus Scarp ae-t d ismerteié meg), részint a finomabb műtési eljárásokat, főleg a sérvek dolgában. Scarpa igen jó rajzoló és viaszgyurmáló volt, és rézmetszett! nagyszámú ábrái nemcsak igen tanulságosak de még pazar fényüek is.

*%24) S a m u e 1 T h o m a s v o n S ö m m e r i n g Tkomban született 1753. és kaszszeli tanár lett; ábrái természetnagyságuak s nem a hullát, hanem az eleven természetet tükrözik, továbbá nem távlati hanem építészeti modorban készülvék, és ezek állanak Albinus ábráihoz legközelebben. Sokáig válogatott Sömmering a rézmetszők közt, mig a híres Höcker re a- kadt. Sömmeringnek 12 külön munkái között 50 réztábla található. (h- 1820).

25) Paolo Mascagni Kasztellettóban született 1752-ben, és Sziénában bonctanár Ion, hét munkát irt és 23fi igen ékes réztmetszetü folio-táblát, — ezekhez nem értvén a csupán vonalokkal s betűkkel vagy számokkal ellátott magyarázó táblákat, melyeket. az olasz „contr a-t a v o 1 eu a német: „L i n e a r t a f e 1“ névvel nevez.

Mascagni eredeti dolgozatai a n y i r k edénye k körött sarkaljanak. Mascagni részint olasz, részint latin szöveget irt, ez utósó le van francia és németre fordítva.

26) Just. Christian von Lód er, rigai születésű jénai később moszkvai bonc- sebész- és szülésztanár, élt 1753-tol 1832-ig; fényes bonctani gyűjteményét az orosz kormány 50,000 ezüst rubelen vette meg.

Loder nagy szorgalommal iparkodott mindent, mit csak előtte hasznost írtak, összegyűjteni, és azt 182 réztáblára metszetni; 1421 ábrái közt 309 eredeti rajzot készíttetett, de kár, hogy Loder nem értett a rajzhoz, rézmetszője pedig nem a bonctanhoz! s igy esett meg, hogy olykor a zsigerek úgy tűnnek elő, mintha ércből vagy kavicsból állanának, szóval ábrái átalánnem bírnak a megkívánt u. n. eh arak t erre 1.

27) Leopoldo Marco Antonio C a 1 d a n i Bolognában született 1725-ben, tanárkodott Bolognában, Páduában és Velencében, előadván a bonc- és a gyógy tant. Volt ezen Antonio Caldaninak egv Floriano öcsé, kivel ezen munkát adta ki: Icones anatomicae quotquot sunt celebriores ex optimis neotericorum operibus summa diligentia de-