Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

—4 54 f—

a. természetinél felényivel kisebb fametszetli ábrái kissé durvák ugyan, de elég tanulságosak.

*V1) G i ul i o C a s s e r i o páduai tanár, Piacenzában született 1561-ben. Casserionak jeles boncábrái az elsők, melyek rézre metszetének, v 1616, a mely évben Harvey a vérkeringést fodözte föl!

12) Casper Bau bin — báseli születésű báseli tanár — a Baubinféle billentyűnek megismertetöje, 1560-ban született, sok munkája között két bonctani is van. Bauhin az előtte megjelent bonctani munkáknak igen szorgalmas és éles eszű bírálója volt, de boncábrái aprók, utánzottak, s alárendelt becsiiek (Baubin Wallenstein és Bethlen Gábor korában élt.

13) Joli ami Rem élin 1583-ban született Ulmban (Bajorhonban) s mint ottani gyakorló orvos ily című munkát irt: Katoptron mikrokosmicum etc. Augustae Vindelicorum (Augsburg) 1619, melyet fia később németre ekkint fordított : Kleiner W e 1 t-S p i e g e 1 (a helyett, hogy: Spiegel der kleinen Welt, mert a Katoptron a mikroskosmosra, vagyis az emberre vonatkozik), das ist: Abbildung Göttlicher (sic) Schöpfung an des Menschen Leib stb. in die Tent- s c h e (s i c) S p r a c h ü b e r setzt D u r c h M. H. L u d o v i- cum Remelinum med. stud. Authoris filium. Gedruckt durch Job. Schultes, in Verlegung Johann Görlin 1661. fok

Ezen munka igen hasonlít a fönnemlített Turnheisser és Bartisch-féle fölemelhető réteges ábráju munkákhoz, a képek kisdedek és hiányosak.

14) Geo r g W i r s u n g, Augsburgban született mintegy 10 évvel a 30 éves háború kitörése előtt, és Páduában, hol ta- nárkodott, 1643-ban meggyilkoltatott.

0 fedezte föl a Wirsungféle vezetéket a hasnyálmirigyben, melyet rézre csinosan metszve ki is adott.

***15) Godofredus Bidlov amsterdámi születésű liaagi tanár, később III. Vilmos angol királynak orvosa 1649- ben született, ő volt az első, ki természeti n a g y s á g- b a n rajzoltatá a bonctani tárgyakat.

Művészeti tekintetben igen sikerült a 105 nagy folio tábla, mert híres rézmetszője De Laresse nemcsak a lényegest, de még a leglényegtelenebb tárgyakat, például a csupa hanyagságból az izmokon felejtett kötszövet- vagy háj foszlányokat, az ékes boncszereket (horgokat, abroszt stb.) a legpontosabban másolta le a szerzőnek szép arcával, ezer fürtű á long e-parókájával, bodros