Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

csipkés köntösével stb. mely mellékművek (parergonok, Beiwerke) által a munka roppant sokba került és kimondhatlan drágára rúgott , kár hogy az ábrák a széttaglalt részeket szanaszétfekvő állapotban állítják elő, nem pedig, mint p. Albinusnál, a természetes fekvésben (J1713).

***16) Ch risotomo Martinez, spanyol származású, de velencei születésű festész és rézmetsző, élt 1650-töl 1694-ig.

Noha Martinez festészek és szobrászok számára készíté boncábráit, mégis többet értek azok — orvosok számára is — az előtte megjelent munkáknál, ő volt t. i. az első, ki az izmokon mintegy üvegen ttinteté át a csontokat, minek a sebész szintoly hasznát veszi, mint a festész. *)

***17) Wiliam éheseiden, Burrow on the Hill nevű helységben született 1688-ban, mint londoni kórházi jeles mtítész több munkái között két bonctanit is irt, jeles rézmetszetekkel ékesítvén azokat. O v o 11 az első, ki a csontoknak minél hívebb lemásol hatása végett az u. n. camera obscu- rát vette használatba, csontjai 56 ékes táblán ábrázoltattak le. Osteographia, or anatomy of the bones, London 1733 (folio maximo) című munkájában (p 1752.).

18) Gian D o m e n i g o Santorini, velencei születésű fölötte buzgó bonctanár, élt 1681-töl 1737-ig, a Santorini-félc küldemények (emissaria) és porcok első leirója, jeles munkáinak egyikét nagy Péter orosz cárnak ajánlá; 17 boncábráit Giovanni Battista Piazetta hírneves velencei festész rajzolta, rézre pedig vésteFlorenziaMarcella nevüurhölgy Santorininak saját vezetése alatt. Santorini sokhelyt használja rajzai között ama fokozatféle számokkal ellátott keretet, melyet Eustáchi tábláinál említék meg, s most is ismétlem, hogy könnyen tévútra vezetik azt, ki a tárgyban még járatlan; igaz ugyan hogy nem undokítja el a rajzot a sok szám meg betű, de kikerülhetni ezeket az u. n. vonatos táblákkal (Lineartafeln, vagy olaszul contratavole).

***19) Fridrich Ruysch, amsterdami tanár, 1730-ban született, ki a szemben levő Ruysch féle hártyát ismertette meg; Ő volt első fölhasznál ója a tarka réznyomatnak (Bunt- kupferdruck). Jean 1’Admiral készíté azokat, melyekről imigy szól a latin magyarázat: „vivis coloribus non penicillo (ecsettel) depicta, sed inaudito et mirabili artificio typis inpressa“;

*) Ötömmel találkoztam ábráiban, mint még alább Camperéiben, azon elvemmel, mely szerint minden tancélra szolgáló emberi test építészeti (architectonicus) nem pedig távlati (perspectiv) modorban van előállítva.

5*

55