Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—=3 6 £ pedig a szívnek gyakorlati alapja a rekeszen, névszerint az u. n. centrum tendineumon, mely alatt (álló vagy üld helyezett)en) a máj, ez alatt pedig e tájon a gyomor kis görbülete fekszik. 5) A fiatal rendesen, de olykor még a gyakorlott ügyfél, azon fölül gyakorló műtő ügyfél is azt tartja, hogy a kulcscsont az első borda, s igy a bordák számításánál tizenkettő helyett tizenhármat süt ki s csak akkor eszmél föl, midőn a mellkast fölnyitván csakugyan csupán tizenkét bordára akad; ezen csalódásba (melyből nem 1861-ben, hanem 1840-ben bontakoztam ki) azért suvad az ember, mert az első borda gyakran mélyebben ragaszkodik a szegycsont markolatához, mintsem azt sejtenők, ha ily alkalommal a kulcscsontnak felső szélétől az első bordaporc alsó széléig egy függőleges vonalt húzunk: akkor ez egy hüvelyket jóval fölülmúl, azaz: iV2 v. l/4 hüvelyket tehet ki, mig más alkalommal p. nőknél, fiatal férfiaknál, s átalában vékony csontunknál az említett vonal alig lesz hosszabb egy hüvelyk s egy két vonalnál. Nagyon csontos embereknél mind a kulcscsont szegyi vége, mind meg az első bordának szegyi porcvége két egymástól k é t-h árom vonalra elállható bütyköt bir képezni, s igy nem csoda, hogy a fölületes, s talán kissé nyakas vizsgáló a felső (a kulcscsontféle) bütyköt az első bordának, az első borda bütykét a második bordának tartja s igy tovább (erről boldogult T. L. szólhatna, ha szólhatna). Az I. ábrán mutatkozik egy a jobboldali kulcscsont szegyvége k s az első bordaporc b között egy kereszttel jelölt tér, az azon tér, mely tévedésből az első bordaköznek tartható; innen jobbra látszik egy pontozott függőleges vonal k &, melynek szélső végei azt mutatják, mily magas lehet a kulcscsont szegyvégének felső széle Z:, és mily mélyen állhat tőle az első bordaporc alsó széle b. Figyelmeztetem még a búvárt, főleg ha a rajznak barátja, hogy 6) A második s a harmadik bordaköz két-három vonallal tágabb a többinél, továbbá hogy 7) Az ötödik és hatodik bordaporc között a szegycsont szélén két oldalt egy belülről, s fölülről le, s kifelé irányzott rés mutatkozik , mely jókora mondolamag terjedelmű (I. ábra 33—33) szintén ilyes a hatodik és hetedik bordaporc közt is található, I. ábra 34—34. Nem különben megjegyzendő, hogy 8) Az ötödik, hatodik s a hetedik bordaporc egymáshoz van forrva, az összeforrás fölül 2, alul 3 hüvelyknyire terjed a közép- hossztol kifelé, I. ábra | s ezen porc összeforrási területén található a 7 szám alatt említett mondolamagnyi két-két rés.
