Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

—f ' £—

9) A szegycsonthoz hét pár borda (u. n. valódi) borda van oda forrva, a 8. 9. s 10. igen fölpederített kampós porccal bir, mely rostos fehér szövet által van egymáshoz tűzve, nevezetesen a 8-dik a 7-dikhez, a 9-dik a 8-dikhoz, a 10-dik pedig a 9-dikhez.

10) A 11-dik és 12-ik bordáról megjegyzendő, a) hogy mind a kettő szabadon lóg le s a mellüreg képzéséhez nem egészen járul, b) hogy a 11-ik csak egy gondolattal hosszabb a 10-dik- nél, a 12-dik pedig rövidebb a 11-diknél.

11) A törzsnek körrajza azt tünteti elénk, hogy a mellkas fölülről szélesebb, mint közepén vagy valamivel alább, nevezetesen a hetedik borda táján, az ilyetén fölfogás pedig merő csalódás, mert a mellkas egy jól kifejlődött, mintegy 30 éves férfiúnál a 7-dik borda táján majdnem 5 hüvelykkel szélesebb, azaz: haránt átmérője a mellkasnak majdnem 5 hüvelykkel hosszabb mint az első borda táján, és 3 hüvelykkel szélesebb, mint a harmadik borda táján, mely bordának legnagyobb domborulata a hónalj színvonalának felel meg; hogy lehet tehát ezen látszólagos ellenmondást tisztába hozni, melynél fogva a váll felé (főleg a férfiúnál) mindig szélesbedő mellkas voltaképpen mindinkább megszükül, mint p. valamely méhkas, miről a VII. ábra segélyével könnyen meggyőződhetni; látjuk is ott, miként a mellkas a 3-ik bordatájon, vagyis a hónalj ivénél legszélesebb, de ezen szélességet nem a mellkas ürege, nem a bordák által képzett k o- sár vagy kas alkotja, hanem bizonyos ezennel említendő izmok, a mellkas üre t. i. csak e-töl d-ig terjed, s igy szőkébb mint lenn a hetedik borda táján ef-nél, noha ef sokkal rövidebbnek látszik az a b vonalnál; mi teszi tehát a mellkast ab vagyis a 3 bordatájon oly szélessé? felelet: az ac és db köz, melyet melül a nagy és a kis csecsizom, hátul pedig a széles hátizom, s a lapcsont mellső fölületét lepő izomzat fedez; ha tehát az ac vagy a db közbe lőtt vagy szúrt seb ejtetik: akkor csupán festészi vagy szobrászi nyelven hatott a sértés a mellkasba, nem pedig sebészin, mert az említett két köz a cd üregen (a valóságos mellkason) kivül esik.

12) Ha valahol, úgy bizonyára a mellkas boncviszonyainak megvizsgálásánál van fortélyokra szükség, melyeknek nemismerésénél úgy jár az ember, mint midőn csavart (srófot) és csavaranyát iparkodik egy árva bicsakkal kifaragni.

A fortélyok föladata abban áll, hogy a búvár a mellüreg szerveit rendes fekvésünkben bírja megtartani, mintegy megrögzíteni , ezen megrögzítés kétféle, úgymint positiv, ez a szervezetnek , vagy legalább a törzsnek megfagyasztása által ho-