Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

egyik szemét behunyja, azt veszi észre, hogy az előtte jobbról s balról álló egy-egy emeletes ház magasabbnak látszik a fönn említett két emeletesnél, sőt még a balra eső három emeletes híres Kammonnál is, szóval minél tovább esik valamely tárgy az azt megtekintőtöl: annál alacsonyabbnak, keskenyebbnek vagy szőkébbnek látszik az lenni, ezen optikai tüneménynek 500 év óta (mert az előtt nem ismerték, vagy elfeledték) latin neve: perspectiva, 100 év óta német neve: die Perspective,*) magyar neve vagy 20 év óta: távlat, és pe- dig egyszerűen távlatnak minden epitheton nélkül.

Ki a szinházbeli karzatról először vagy másodszor tekint le a színpadra, melyen éppen színészek működnek, azt véli az első percekben, hogy gyermekek vagy hogy törpék szerepelnek, mert roppant megrövidülnek az alakok, s még inkább sejti ezt az ember, ha valamely magas toronyból tekint először-másodszor le a torony a Íján hemzsegő népre, ezen optikai tünemény szintén távlat nevet visel, de hogy megkülönböztethessék a közönséges távlattól, mely a rendes színvonalon álló ember szeme előtt tü- nedezik, madár-távlatnak (die Vogelperspective) mondatik, mert a magasban szállangó madár szintén ily s még ilyenebb módon látja az alatta elterjengő tárgyakat és tájakat (az eféle távlatot értette tehát Hyrtl is, mit naivon Vogel-féle távcsőre for- dítnak vala).

Ki végre valamely folyón vagy tengeren oly part mellett evez, melyet holmi meredek és magas szikla képez, s melynek ormán valamely vár uralkodik a táj fölött, az nem képes a hajóból a várbeli épületek tetejét látni s a vár előtt őgyelgő emberfélékről biztosan elhatározni, vájjon fölserdültek-e vagy gyermekek, éppen úgy mint a kőművesről vagy az órásról, ki valamely magas tornyon dolgozgat, nem bírjuk a torony tövében egyhamar elhatározni, vájjon apa vagy még föl nem serdült fiu-e az, ki ott a magasban babrálgat, az efélékröl azért vélnök inkább, hogy gyermekek, mert erősen megrövidülve látszanak. Ezen optikai tünemény megint távlat, és pedig conventio útján b éka-távlat, (Krötenperspektive) nevet visel, mert a tóból fölpislogó béka hasonló távlatban szemléli a parton álló tárgyakat.

Ha a széken ülő ember az előtte két-három lepesre álló emberre (főleg egyik szemét behunyva) tekint, akkor annak hasát rendes távlatban szemléli, térdeit s lábait madar-tavlatban (fölülről le), vállát, nyakát, állát, orrát s homlokát pedig béka-t.av*) A távcső németül nem d i e, hanem das, n ein Perspektive, hanem: Perspetiv.

49