Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

festésnél, igaz ugyan, hogy ecset használatik, de éppen oly önálló módon, mint a rajzón (plajbász), és igen finom tárgyak festésénél akár oly finomul mint iró toll, s igy a festészettel közelebbről megbarátkozottak mind azt vallják, hogy a szoros értelemben vett akár olaj-, akár viz-festés ecset és festék segélyével végrehajtott valóságos rajzolás. Leiró vagy tájbonctani tárgyak előállításánál az idom a fő' dolog, nem pedig a szín, s igy mind azt, mi a színre vonatkozik, csak röviden fogom e szakasz végén megpendíteni, miután njabb időben a színezéssel is történik néha némi ártatlan fényűzés a bonctani képek előállításánál, mi, igaz, hogy igen megkönnyíti a gyors felfogást, de olykor tetemesen megdrágítja a cikket.

Halljuk tehát ezennel mind azt, mit a ki nem színezett rajzról kevesbbé avatottaknak tudni szükséges, hogy adott alkalommal a bonctani rajzokat kellőleg megérthessék és megbírálhassák.

1-ső kategória a természet hű mekkoraság, mert a természetinél kisebb tárgyak, főleg ha már maguk is kisdedek, rajzban tisztán (érthetőleg) elő nem állíthatók, de meg a gyakorlatban, p. kontatásnál, boncolásnál, mtítevésnél ferde fogalmakat szülnek a rajz után elinduló észlelőnek, vagy működőnek agyában; de valamint az árnyékolás ügyében okvetlenül nem kívántatik meg bonctani képeknél a művészeti hív utánzás: úgy természethű mekkoraság sem kívántatik meg minden konkrét esetben a szó szoros értelmében , nem oly értelemben t. i. minőben valamely embernek arcképét kell természetes mekkoraságban lemásolni, mert az arcképnél az a kivánalom, hogy Péter vagy Pálnak feje jusson a megtekintőnek eszébe, holott a bonctani ábránál csupán csak az a követelvény, hogy emberi fej (akármelyik létező vagy csak létezhető egyéné) jusson a megtekintőnek képzeletébe; de mind a mellett el nem kell felejteni, hogy az eféle fejnek (vagy egyéb testrészletnek) tökélyesnek kell lenni, olyannak t. i. mely a emberi typus eszméjének megfelel! Ezen gondolatok menete oda vezet bennünket, hogy mindenek előtt egy ideális tökély- lyel biró emberi szervezetet kell a bonctani ábrákkal foglalkozónak construálni, még pedig valamely classikus régi minta szerint, ezen remek minta a szervezet körrajzát juttatná (mellül-hátül, jobbról s balról) birtokunkba, ezen körrajzba kell egy megfelelő tökélyü csontvázat berajzolni, a csontvázba a megfelelő kevés izmot a sok zsigerrel, érrel s ideggel, a csontvázra pedig újra, és pedig rétegenkint a sok izmot erestől idegestől s végre a külbőröstől, úgy hogy a szabályszerű körrajzban szabályszerű testrészek honoljanak. Egy ek—* 43 f—