Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai

78

331. Mit venni észve a megkeményedett májasodásnál kontatás kor?

Tompa üres hangot.

332. S mit hallgatózáskor ?

Osszhangzó légzést, de hortyogás vagy szer- csegés nélkül.

ß) A lebeny kés, krupos t ü d ö 1 o b.

333. Melyek a lebenykés tüdolobnak bonctani

jelei ?

A tüdőnek váglapján borsó-, mogyoró- csak ritkán diómekkoraságu foltok találhatók, melyek színük és államukra nézve igen elütnek a tüdő egyéb állományától, miután az említett foltok májtörékenyek , szemcsés felületüek, a baj kezdetén élénk piros, később vöröses-szürkés színűek és zavaros ragadós folyadékkal (a kór elején vörössel, később szürkés-sárgával) beszürődvék, — az említett körülírt kis helyeken t. i. májasodva van a tüdő.

334. Melyik fajta in áj ásod ás veszedelmesebb, a lebenyes-e vagy a lebenykés ?

A lebenykés; mert ez korcsvegyes egyéneknél (gümöben, rákban , sülyben, iszákos kórban sat.) lép föl.

335. Mivel lehetne 3 piros májasodás időszakában fennforgó lebenykés májasodást fölcserélni ?

Λ vérári tömettel (infarctus haemorrhagicus).

336. Miben különbözik a vérári tömet a lebenykés piros májasodástól ?

A vérári töméinél tiszta vért lehet a váglapról (mely épen nem szemcsés) kivésni; a lebeny