Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai

kés májasodásnál pedig zavaros, vöröses folyadékot a váglapról, mely bizonyosan szemcsés.

337. Melyek azon bajak, melyekkel a tüdölob szövetkezni szokott ?

1) a hörgkrup (hörgbeli gyíkos lob);

2) a mellhártyalob (pleuritis) ;

3) a szívburoklob (pericarditis) ·

4) a szívbelhártyalob (endocarditis);

5) a nagy edények lóba, melyekben a \Tér- nek kiválóit rostonyája genynyé válik ;

6) némi heveny börkiiteg; — és ritkán

7) a hagy máz.

y) A hurutod t ü d ő 1 o b.

338. Melyek a hurutos tüdölob boncjelei ?

Ezen ritkán előforduló bajnál a tüdő teriméje rendesnél nagyobb, állama lószörpárnatapintatu, de tömöttebb, mint a vízdagnál, — színe szalmasárgán és halvány-veresdeden márványzott, bevágatva apró gyöngyökben tajtékzó, ragadós, szalmasárga savót ömleszt, vérnek alig mutatkozik nyoma. — Mindákét tüdőt egyszerre szoktaebaj meglepni!

339. Hol foglaltatik az izzadmány a hurutos tüdő- lobnál ?

Részint a légsejtekben, részint a hajszáli hörgőkben s ezért ezen bajra is reá illik a „pneumonia notha“ név, mint a bronchiolitis nevű, rokon természetű bajra.

340. Miért nem bocsátottak már a régiek vért a ‘pneumonia nolhánál ?

Mert tapasztalásból tudták annak ártalmassá-