Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai
53 tás külemmel), bit az érrepedéssel járó guta (apoplexia cum rhexi) megütött ? Nem mindig, de mégis többnyire. 206. Melyek a régiek által is sokszor megemlített habitus apoplecticusnak jelei ? Alacsony, zömök termet, nagy fej , kelleténél rövidebb és tastagabb nyak, széles és domború mellkas, gyakran nagy has és tenyeres-talpas végtagok. 207. Bir-e mindig habitus phthisicussal (gümös külemmel) a gümöben elhalt ? Nem mindig, de többnyire. 208. Kell-e a gutás külemünek gutában, a gümös kii- lemünek gümöben elveszni ? Noha nem mindig, de fájdalom, elég gyakran. 209. Elhal-e mindig, kinél apoplexia cum rhexi (érrepedéssel járó véres guta) lép föl az agyban ? Nem mindig, akkor t. i. nem, midőn csak egykét kávéskanálnyi az ömleny. 210. Hogy hívják a vérömlenyt még máskép? Gutagócnak (focus apoplecticus'). 211. Mit érteni még góc alatt a kórbonctanban ? Geny-gyülemet, tályogot, genygócot (EiterHeerd). 212. Mi történik a kiömlött vérrel az agyban, ha életben marad az ember? Híg része fölszívódik, szilárd része (a vértes- tecsek és a rostonya) hátramarad és vegyileg elváltozik, eleinte csokolád, aztán vörös borsöprő, azután fehér borsöprő színűvé, végre kénsárgává válik. 213. Mi az agylobnak fö bonctani kórjele? A puhulás.
