Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai
54 214. Hányféle szinti az agypuhulás ? Háromféle : fehér (idült), sárga és vörös ; e két utolsó heveny. 215. Hogy különbözik a rothadási puhulás a lobostól? A rothadási puhulás nem körülírt és csak fehér vagy zöldes fehér. 216. Mily körülmények között találni agypuhulást? 4) midőn külerőszak —, 2) midőn álképletek (rák vagy gümő) okoznak lobot; 3) midőn önként támad agy lob. 217. Van-e lobnélküli agypuhulás? A szerzők állítják, hogy van, de azt is megemlítik , hogy csak igen ritka. 218. Mit érteni agyvízkór alatt? Akár heveny, akár idült savógyülemet, és pedig akár az agyban, akár az agykérek között. 219. Mi a hydrocephalus internus (belső agyvízkór) ? Savógyülem az agy üregeiben. 220. Mi a hydrocephalus externus (külső agyvízkór) ? Savógyülem az agykérek között. 221. Mikép tudni meg bonctanilag, váljon heveny, vagy idült-e a savógyülem ? A heveny zavaros, az idült tiszta. 222. Mi a közönséges értelemben vett hydrocephalus interims avagy hydrops encephali-nak (belső agyvízkórnak) terménye ? A tiszta savó, miután e baj idült lefolyású szokott lenni. 223. Miféle gümő fordul az agyban elő ? Rendesen a sárga gümő, és pedig borsó, mogyoró egész diónyi golyó képében.
