Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

52

198. Melyek az agy vérbőség· jelei?

Számos vérpont az agy váglapján, főleg midőn az agynak fehérállománya egyszersmind rózsaszínbe játszik.

199. Miért nem lehet az agyvérbőségből a halál okát mindig származtatni ?

Mert csak akkor Öl, ha rögtön lép föl.

200. Vannak-e kórbonci jelek , melyekből bizton lehet következtetni, hogy rögtön lépett föl az agyvérbőség ?

Nincsenek, s így a kórboncnoknak a kortörténet — vagyis inkább a halálnak rögtöni beköszöntése felöl kell tudakozódni. — Nagy egyébiránt a valószínűség a rögtön beállt halálra, hajócska mennyiségű, emésztetlen ételmaradék találtatik a gyomorban.

201. Minek hívatik még máskép a rögtön támadt agy- vérbó'ség ?

Apoplexia sangvinea capillaris vagy vascularis , azaz: hajszáledényi véres gutának.

202. Mily körülmények között szokott agyvérbőség lassan fejledezni ?

Mindenféle vérkeringési akadálynál (szív-, tüdő- és máj-bántalmaknál).

203. Minek hívatik még máskép az agybeli vérömleny ?

Apoplexia cum rhexi-nek, azaz : érrepedéssel járó gutának.

204. Mit találni ilyenkor az agyban ?

Egy kávés vagy egy evő-kanálnyi, vagy 2—6 evŐ-kanálnyi részint híg, részint aludt vért.

205. Bir-e mindig u. n. habitus apoplecticussal (gu-