Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Harmadik fejezet. A hullán s a hullában fölmerülő fontosabb változások magyarázata - B. A helybeli bajak fölismerése

46

170. Szükséges - e hogy még élt legyen az egyén azon időben, midőn e fölélesztésre alkalmazott izgató szerek az említett kérges foltokat hagyták maguk után ?

IVem szükséges; mert noha az ember valósággal meghalt, azaz : noha az összes ideg rendszer tökély esen szélhüdve van , mégis eltart a tengélet az apróbb edényekben néhány óráig a kimúlás után, ezen tengélet működésének szüleményei az említett kérges elváltozások vagyis a kiizzadt nyirknek elszáradása.

171. Mit jelentenek lencsemekkoraságu, szaporán elhintett, szederjes-szürkés foltok, melyek a gázok táján tallér nyia le, sőt tenyérnyiek is lehetnek, és bevágatva szennyes , híg vért ömlesztenek ?

Vagy sülyt vagy pedig Werlhofféle báját (morbus maculosus Werlhofii).

B) A helybeli bajok fölismerése.

172. Mire gyanítunk midőn az altest kiterjedt és hullámzó?

Ha a végtagok sávosán benemszürődtek: sok, híg izzadmánnyal járó hashártyalobra; ha pedig beszűrődtek: vízkórra.

173. Mit jelent a bőralatti kötszövetnek fölpuffadása, főleg a nyak és a csecs táján?

Légdagot a böralatti és az izmokközti kötszövetben.

174. Kór-vagy hullajel-e az eféle légdag ?

Ha az életben már jelen volt, — mit rendesen csak a kortörténetből lehet megtudni, akkor : kórjel, ha pedig az életben jelen nem volt, akkor: hullajel, t. i. a fölbomlásnak, a rothadásnak jele,