Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Harmadik fejezet. A hullán s a hullában fölmerülő fontosabb változások magyarázata - B. A helybeli bajak fölismerése

17

és a mi éghajlatunk alatt öszszel vagy tavaszszal a halálnak 4-ik napján, nyáron már 2. v. 3. nap, télen fíítetlen helyen pedig csak hetek múlva fejlődik ki.

175. Mikint lehet már boncolás által is olykor megtudni, hogy még' az élőben jelen volt a bőralatti 1 é g d a g ?

Akint, ha 1) a tüdő fölületén, azaz: a tüdö- mellhártyán folytonossághiány (ük, szakadás, fe- kélyedés) és szinte folytonossághiány találtatik a bordamellhártyán, mely utolsó helyről a tüdőből rendellenesen a mellüregbe jutott lég a mellkas izmai közé, és a bőralatti kötszövetbe tódulhat; vagy ha

2) a gőgön vagy pedig a légcsövön kül- vagy belső okból származott átfuródás találtatik;

3) ha a mellkason sebzés találtatik, mely a tüdőbe hatott, ezen seb nyílásán a küllég nemcsak a mellhártyaürbe, hanem még a sebszéíét környező kötszövetbe (régiesen sejtszövetbe) is behat, és mind a bőr alatt, mind pedig az izmok közt légdagot támaszt. Nem különben járul azon levegő is a bőralatti kötszövet légdagának kifejlesztésére, mely a megsértett tüdőnek sebnyilásán lekeltetik ki, — noha ezen levegő csekély mennyiségű lehet, mert a tüdő a sebnyiláson berohanó küllég által némileg össze-nyomatik, hacsak a tüdő- és a bordamellhár- tya nincs kórosan összenőve.

176. Mily kórfolyamatok okozhatnak folytonossági hiányt a tüdömellhártyán ?

1) a gümös puhulás ;

2) a fölületes tüdőüszök ;