Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Harmadik fejezet. A hullán s a hullában fölmerülő fontosabb változások magyarázata - A. Az általános bajak fölismerése

44

sonló ezínezetü csíkok a bor fölületén, melyek b e- vágatva véraláfutást nem mutatnak, — (ha véraláfutást mutatnának: külsérelem következményei volnának);

2) átható dögbüz;

3) nagyfokú levesesség iSucculentz'), mely miatt minden zsiger— különösen pedig annak lecsüngő része híg, szennyes, barnásvörös, néha habzó vérrel van gazdagon elárasztva. A rothadásnak igen magas fokánál hol szennyes-barnás, hol zöl- desfeketésszürke, felette bűzös péppé mállanak el a zsigerek, olykor föl is pattannak a gáz tiílságos kifejlődése miatt a hasfalak.

160. Mily kórra gyanítunk ha a hulla jól táplált? Heveny kórra vagy rögtöni halálra, ellenben

ha rosszul táplált vagy kiaszott: idültre. —

A) Az átalános bajok fölismerése.

161. Mit jelent a hullának szembe ötlő sápadtsága? Ha a test jól vagy legalább középszerűen táp.

Iáit, akkor: belső vagy külső elvérzésre gyanítunk.

162. Mely szervek szoktak belülről elvérzeni ?

1) a tüdő; 2) a szív és a nagy edények; 3) a lép ; 4) a gyomor nyákhártyája, úgy-szinte a bár- zsingé és a beleké is ; 5) a méh.

163. Mit jelent a hulla bőrének sárga színe?

Ha kisfoku a sárga szín : genyvérüséget

vagyis geny fölszivódást (piaemia); ha pedig nagyfokú a sárga szín, sárga kórt (ictems).