Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - A. A helybeli fajok felosztása

24

csupán azon rögtön támadott nyomás hozza elő, melyet a rögtön torlódó vér okoz;

4) hasonló állapotot, t. i. rögtön támadt vérbőséget egyszerre mindakét tüdőben (apoplexia sangvinea pulmonum capillaris = hajszáledé- nyi tüdöguta).

79. Kórbonctanilag· vizsgálódva mit találni a sávos gutánál?

1) savógyülemet az agy gyomraiban (fölserdültnél legalább másfél obonynyit, azaz: három evőkanálnyit, mert ha kevesebb a savógyiilem, akkor: nem okoz halált), — más neve az agyi savógutának: hydrocephalus internus· — vagy

2) savógyülemet az agy hártyái között, — más neve : hydrocephalus externus;

3) savógyülemet a tüdőben és pedig minda- kettőben, — más neve : oedema pulmonum (németül : Stickfluss, régiesen: Schleimschlag').

80. Kórbonctanilag vizsgálódva mit találni az ideges gutánál?

Semmit, miután ezen bajnál az ideg-életnek még eddig nem ismert hatányok általi kimerítése o- kozza a halált.

81. Miért sokkal ritkább mainap az ideges guta, mint 50 — vagy 100 év előtt?

Azért, mert a régiek a kórboncolást hanyagul és tökéletlenül űzvén, hacsak érrepedéssel járó agygutát vagy fuldoklással társult savós tüdőgutát nem észleltek, a rögtöni halált röviden: ideggutának nevezék, holott gyakran ütérdagrepedés, szívrepedés, agyüregi tályogfölfakadás és több eféle