Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - A. A helybeli fajok felosztása

25

okozta a rögtöni elhalást; mainap is könnyen reá megy még a boncolással nem gondoló gyakorló orvosnak nyelve az u. n. Nervenschlag-ra.

f) A savógyülem.

82. Minek nevezik a savógyülemet már régóta a kortanban ?

Hydropsnak vagyis vízkórnak.

83. A testnek mely részeiben fordul a savógyülem elő?

1) az u. n. savóüregekben (agy-, mell- és hasüregben) ;

2) a kötszövetben;

3) nagyritkán bizonyos nyákhártyával bélelt üres szervekben, minők : az epehólyag, a giliszta- nyujtvány, a méhkürtök és a méh.

84. Nem lehet a savógyülem lobtermény is ?

Igenis lehet; de akkor: vagy

1) zavaros a savó, vagy

2) tiszta ugyan, de rostonya-cafatok vagy álhártyák úszkálnak benne.

g) A léggyiilem (pneumatosis').

85. A testnek mely részeiben szokott léggyülem (pneumatosis) előfordulni ?

1) a kötszövetben, főleg a nyak- és a mellkas bőralatti kötszövetében (emphysema subcutaneum) ;

2) a mellüregben (pneumothorax) ;

3) a bélhuzamban (tympanitis) ;

4) a hasüregben (pneumatosis abdominalis), de ritkán, s még ritkábban

5) a méhüregben.