Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - A. A helybeli fajok felosztása

8

bír, mintha genynyel, vagy valamely kocsonyás, ragadós anyaggal volna átáztatva.

26. Miféle átalakulás merülhet föl akármiféle képletnek akárminö lobterményében ?

\ ) a fölszívódás ([resorbtio), mely alkalommal a lobnak mind híg, mind szilárd (képlékeny) terménye a fölszivó edények által eltakarítatik, s ez a lobnak valóságos kigyógyulása;

2) a megszervülés (organisation, más szóval megkeményedés (induratio) , — ez alkalommal az izzadmánynak csupán híg részei szívatnak föl, szilárd részei pedig hátramaradnak és némi kér' ges daganatot hagynak maguk után;

3) az elporcosodás s néha elcsontoso- dás, — az izzadmánynak szilárd részei, t. i. melyek eleinte kocsonyaszerüek valának, úgy elváltoznak porc-vagy csontállománynyá, mint az ébrénynek csontjai, melyek a méh-élet első hónapjaiban szinte csak kocsonyaszerüek valának;

4) az elgenyedésvagy az elevesedés (suppuration;

5) azelüszkösödés (sphacaelus v. necrosis

V. gangraena) vagyis elhalás, reá következő rotha- tag szétbomlással;

6) ritka esetben elhájulás, azaz mészsók- kal (többnyire krétával) kevert zsírszerü péppé való átváltozás;

7) gümös egyéneknél gümövé (némi túróhoz vagy sajthoz hasonló anyaggá) válás.

27. Mily lefutású rendesen a lob ?