Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - A. A helybeli fajok felosztása

9

Heveny vagyis gyors lefutású, ellentétben az álképletek támadásával; előfordul mindazáltal olykor idült lefutású lob is, valamint heveny föllépésü álképlet is.

28. Mi jellemzi hullában a heveny lobot?

1) vagy rostonyás vagy pedig genyes izzadmánynak jelenléte; — a rostonyás izzadmány többnyire hártyaszerü szokott lenni;

2) kisebb-nagyobbfoku, élénkpiros levesesség Qsucculentz') a lobfészek környékén, — röviden: a heveny vérbőségnek (Jiyperaemia acuta) jelei.

Jegyzet. Savó is vegyül rendesen a rosto- nya izzadmányhoz , — sőt túlnyomó is lehet a savó , melyben a rostonya nem folytonos álhártya, hanem csak apró, úszkáló cafatok képében jelen meg.

29. Mely képletnek lóba tüntet leginkább genyes iz- zadmányt mái· a baj kezdetén elő?

1) a kötszövetnek —,

2) a külb őrnek — ,

3) a nyákhártyáknak — ,

4) a gerezdes (halmozott) mirigyeknek lóba.

30. Miféle egyéneknél találni lobtermény gyanánt csupán csekély mennyiségű rostonyacafatokat és bő mennyiségű savót ?

Kimerült egyéneknél, minők p. o. az öregek vagy bár közép — s akár fiatal korúak is, de a kik huzamos nyavalyákban szenvedtek.

31. Mi jellemzi a hullában az idült lobot?

1) genyes vagy eves izzadmánynak vagy bár rostonyásnak is jelenléte, de ily alkalommal a rostonya elkérgesedve mutatkozik és 2—3 késfoknyi