Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus

4

a geny — vagy ev íolszívódása által keletkezett tályogok^ melyek az eredetileg genyedésben szenvedő szervtől távoleső, különféle szervekben fordulnak elő.

A metaschematismus szó mainap nem divatozik; mert ha helybeli baj az , a melyet a régiek metasche- matismusnak tartottak, akkor az nem egyéb, mint az újabb értelemben vett metastasis ; — így a hagymáz után keletkező paizsmirígylob csakugyan nem metaschematismus, hanem egyszerű metastasis, mert a hagy- mázos genynek fölszívódásából és újontani lerakodásából támad, mit a régiek nem tudtak, mert kelleténél kevesebbet boncoltak ; — ha pedig átalános a metaschematismusnak nevezett baj , akkor: ez az, a mit mainap másodlagos bajnak (morbus secundarius) nevezünk, ilyen másodlagos baj p. o. a vízkór, mely előrement vérhasból, vagy pedig szívbelhár- tyalobból, vagy Brightféle vesebajból származik.

13. Mily külemmel bírnak a mai értelemben vett meta, stasisok vagyis kórletétek ?

A kórletétek vagyis a geny fölszívódásából eredett tályogok:

1) a terimbeles szerveknek (tüdők, máj, lép, vesék) , — ritkán a bőr vagy a nyákhártyák fölületén mutatkoznak;

2) ék- vagy gúla — (pyramis) külemüek, a csúcscsal be, és a fenékkel kifelé irányzottak;

3) többnyire magyarómekkoraságuak, de lehetnek kisebbek és nagyobbak is ;

4) midőn ezen kórletétek jól kifejlődtek, sürü genynyel tölt tályogot képeznek, korábbi időszakban