Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - Az egyes sejtek viselkedése és átváltozásai a szövetek alkotása közben
pl. azáltal, hogy az illető sejttermék hátrafelé tolja a sejt hasisa felé. Különben nem mindig lehet eldönteni, hogy minek tulajdonítsuk a mag helyzetét: annak-e, hogy a mag active odatörekszik, illetőleg a sejttest a magot ott helyezi el, ahol a legnagyobb activus működés történik, vagy pedig helye passive van meghatározva a sejttestben, amint ezt már az előbb említettük? így a kehely-sejtekben a sejtmag mélyebben helyezkedik el, a vegetativus pólushoz közelebb, mint a pálczika-szegély\ye\ ellátott sejtekben; a mirigy-sejtek ben még közelebb kerülhet a hasishoz, amidőn egyszerűen passive alkalmazkodik az adott térbeli viszonyokhoz. A sejtmag a sejtváladékban benne nem fekhetik, annak valahol el kell helyezkednie a sejttestnek abban a részében, ahol váladék nincs. Minthogy az ilyen sejtekben a sejt testét egészen elfoglalja a sejtváladék, a sejtmagnak nincs más helye, csakis a basis közelében. Általában azt mondhatjuk, hogy a mag távolságát az animalis és a vegetativus pólustól, vagy valamely sejt két végétől az a sík szabja meg, amelyet a sejt működésére vonatkoztatva mint egyensúlyi síkot fektethetünk körösztűl a sejten. így a mag a sejt közepén fog elhelyezkedni, egyenlő távolságban mind a két végtől akkor, hogyha azokon egyenlő activus működés folyik, és ahhoz a pólushoz kerül közelebb, amelyen élénkebb a működés. Olyan esetekben pedig, ahol a sejt testében nagyobb mennyiségű sejttermék van fölhalmozva, akkor annak mennyiségéhez képest lesz a sejtmagnak bizonyos egyensúlyi helyzete, — pl. közelebb lesz ahhoz a sejtvéghez, ahol nagyobb mennyiségű sejttermék van fölhalmozva, — szóval a sejtmag minden körülmények között bizonyos egyensúlyozó helyzetet foglal el a sejt testében. A sejtmag alkotását a különböző szövetekben meglehetősen különbözőnek láthatjuk' de valami szorosabb összefüggést közötte és az illető szövetnem egyébként való differentiálódása között nem találunk. Említettük már, hogy van különbség a kehelysejtek és a pálczikaszegélyes hámsejtek magja között nemcsak alak, de helyzet tekintetében is. Az alak lehet egyszerűen passivus alkalmazkodás ahhoz, hogy a sejtmag a kehelysejtnek olyan részében van elhelyezkedve, ahol szűkebb a hely, ahol összébb kell szorúlnia és hosszúra megnyúlnia. A második különbség a kétféle sejtmag között abból származik, hogy a; kehelysejt 7 ' 97
