Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
4 dualitását jelenti, és coloniájuknak, melyet alkothatnak, a maga egészében, külsőleg is jelentkező individualitása nincs. Azonban a Metazoonokban az egyes sejtek, a protoblasták individualitása és az egész állaté külön valami. Minél erősebb az utóbbi, annál korlátoltabb az előbbi. Helyesebb is volna egyéniségről (individualitásról) csak az egész Metazoont illetőleg beszélni. Az a kisebb-nagyobb önállóság és külön központo- sítottság, ami a Metazoon testében területenként nyilvánul, inkább önkormányzatnak, autonómiának volna nevezhető. Nem külön állat és nem külön egyediség az sem, amit a legkisebb ilyen önkormányzatú területek, a protoblasták mutatnak. Valaminthogy az állami lét legmagasabb fokán szervezkedett állam sem tűr meg államot az államban, azonban nagy szerepet juttat a területi és a testületi önkormányzatnak: úgy a ma- gasabbrendű állati egyedek sem rejtenek magukban külön egyedeket, ellenben önkormányzatú szervekké annál tökéletesebben tagolódnak. És valaminthogy a területi és testületi ön- kormányzat alkalomadtán pótolhatja a külső erőszaktól, vagy belső bajoktól megakasztott államműködést, sőt az államot magából újra is alkothatja, regenerálhatja: úgy a magasabb- rendű szervezetek önkormányzatú részei alkalomadtán maguk pótolhatják és helyreállíthatják az állatnak külső erőszaktól, vagy betegségtől megcsonkúlt individualitását. Egyébként pedig minő a viszony a kétféle individualitás: a magasabbrendű egyén individualitása és a részek autonómiája között? Régebben a külön sejt-egyéniségek, egyes alkotó protoblasták összehatásából akarták az egész többsejtű állat egyediségét és összes tulajdonságait levezetni. Ezen az alapon épült föl az egész Schleiden- és Schwann-féle sejtelmélet. Mások nézete szerint bizonyos sejtek, vagy talán egy sejt egyénisége kormányozná a többit, és úgy, mint a király, vagy a köztársasági elnök az államnak, volna kifelé képviselője az állatnak. Való igaz, hogy az egyedfejlődésben egy sejt egyedisége előbb létezett a többsejtűségnél. A kezdő sejt, a pete fejlődési fokán ez az egy sejt csakugyan képviselője az egész állategyednek.: Vájjon a többsejtű állapotban kormányzóként szereplő sejt egyedisége azonos-e a pete egyediségével? Vagy a fejlődésnek valamely későbbi fokán nyer-e egy-egy bizonyos sejt, vagy sejtcsoport kormányzó egyediséget? Ha az előbbi eset állana,
