Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
17 A behorpadásnak a folyamata tehát különbözőképen módosulhat, és a horpadás foka is lehet nagyobb, vagy kisebb. De akár az említett betüremkedés útján jutnak a hypo- blasta sejtjei az epiblasta sejtjei közé, akár az ugyancsak említett módon az epiblasta sejtjei körűlnövik a hypoblasta sejtjeit, ami lényegileg egy, az eredmény egy olyan fejlődési stadium lesz, amelyben az epiblastából lett sejtek egy külső, esetleg néha többszörös rétegben, a hypoblastából lett sejtek pedig egy belső rétegben foglalnak helyet. Vagyis, amint már említettük, a gastrulának a legáltalánosabb meghatározása ez: a gastrula az a fejlődési alak, amelyben az epiblastából és a hypoblastából lett sejtek concentricusan helyezkednek el. A gastrula általános meghatározásaként még azt sem mondottuk most, hogy a hypoblastából lett sejtek szükségképen belül helyezkednek el, az epiblastából lettek pedig kívül, — mégpedig azért nem, mert vannak olyan gastrula-alakok, amelyekben épen ellenkezőleg a hypoblastából lett sejtek helyezkednek el kívül, és az epiblastából lett sejtek belül. Az összes többsejtű állatokban, kivéve a' Porifereket, mindig a hypoblastából lett sejtek foglalnak belül helyet és alkotják az entodermát, csak a Poriferekben látjuk azt, hogy a hypoblastából lett sejtek foglalnak kívül helyet és az ectodermát alkotják. (Némely búvár ezt oly módon is szokta kifejezni, pl. Delage, hogy a Poriferekben az ectoderma belül van, az entoderma pedig kívül. Ez nyilvánvalóig helytelen, mert, ami entoderma, az nem lehet kivűl, és ez a valami épen azért entoderma, mert belül van; a helyes kifejezés csak az, hogy a Poriferekben a hypoblastából lett sejtréteg van kivűl, tehát a hypoblasta alkotja az ectodermát, ellenben az epiblastából lett sejtek rétege van belül, vagyis lesz entodermává, — holott a többi állatban mindenütt a hypoblasta lesz entodermává és az epiblasta ectodermává). Azt kérdezhetnök, hogy a hólyag-blastulában miért szaporodnak a hólyag falát alkotó sejtek olyan irányban, hogy szükségképen a hólyagnak a fölülete növekedjék? Ha úgy szaporodnának, hogy oszlási síkjaik tangentialisan állanak a hólyag falára, akkor nem volna szükség a hólyag falának betüremke- désére, szaporodván a sejtek, a hólyag fala egyszerűen többrétegűvé alakúina át. Ámde épen amiatt, hogy ezek a sejtek a hólyag-blastulában már eredetileg egyrétegű hártyát alkotva 2
