Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)

I. Lobos bántalmak és kimenetei

Az eset egy 9 éves fiút illet, kinél 11 hónap óta nőtt a bal alszárnak beloldalán -— a gázizmok felett, s kivülről a szárkapocs hátsó széléig —- egy orsóalakulag felülről lefelé fokozatosan vastagodó terimenagyobbodás, mely fenn a sípcsont bütykeinél kezdődik, s a bokák felett alig 1 "-el végződik; a kémszurcsapolásnál sárga mézszerű és elzsirosodott genytestecsekkel kevert folyadékot ömlesztett. A tályog mentében a sípcsont több, egész diónyi csontnövedékkel van fedve ; a beteg roszul táplált, vézna, számos görvélyes mirígynagyob- bodással. A tályog szurcsappal kiüríti etett, s jodfestvény fecskendez - tetett be; később a tályognyilás tágíttatott; pár napig tartó láz lépett fel 39,8° C.; de nemsokára jóféle genyedés állt be, a tályogür falai lassankint alapjukhoz tapadtak, s a beteg 2 hó múlva gyógyulva távozott.

Egy esetben csonthártyái oh a jobb ezomb közepén, hol egyszersmind az ízületet alkotó részek, a czombfejecs és az izvápa üszkösödése állt be; genysülyedés a ezomb mellfelületén az izmok közt a ezomb közepéig, hol a geny utat tört magának; evvérüség (septiliämia), halál, (nő).

Egy alszárüszkösödés, ütértömülés következtében (gangraena cruris), alszárcsonkítás az elhalás határán, gyógyulás (férfi).

Ez eset, mint önként fellépő üszkösödés, elég érdekes arra, hogy azt röviden felemlítsük.

V. János, 45 éves földmíves, 1872. jan. 17-én kereste fel a kórodát. A jobb láb, lábtő s alszár koromfeketén elszintelenedett, mellül az alszár felső harmadáig; két oldalt s hátul annak alsó harmadáig; ez elszíntelenedés éles határú; itt-ott tallérnyi s az alszár beloldalán egy tenyérnyi szennyes sárgás bőrsziget. Az egész területen— kivéve a talpat, az 1. 2. és 4. ujj harmadik perezét — a felhám vagy hiányzik, vagy foszlányokban lóg. A még meglevő liám kékesszürke, erősen tapad az alatta fekvő képletekhez; a talp és valamennyi lábujj fakeménységü. A lábtő és a lábközépcsontok felé kevésbbé kemények a szövetek, s az elszintelenedés felső határán ruganyosok. Az alszáron itt-ott szintén ruganyos, vizenyősen beszűrődött szigetek maradtak fenn, hol ujjnyomásra serczegés hallható s érezhető. Az elszintelenedett területen az alszár bűvös, érzéketlen;