Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Domanovszky Sándor: Mázsaszekér
MÁZSASZEKÉR. 65 «Ein sonderbare gattung eines Karrens oder Wagens,'Roll oder zugedeckter Wagen», és az essedumot,1 egy britt eredetű harci szekeret, amelyet magyarul «kólyakotsi»-nak mond. Szóval vegyesen jelöl meg vele harci, falusi és utazószekeret, kétkerekűt és négykerekűt, de mindig olyat, amelyet elsősorban személyszállítónak tekintett. Ugyancsak személyszállításra berendezett, de kereketlen útiszerszámnak jellemzi Comenius : «A kolyák (areerse, Roszbare, konske nosidla) és lektikák hordoztatnak két lótul.» Es a XVII. század elején Nagy Szabó Ferenc is díszes úriszerszámnak nevezi, amely azonban a közönséges szekérhez állt közel.1 2 A bizonytalanság ennél a szónál a legnagyobb ; a szó eredeti értelmére tehát legkevésbbé emlékeztek. Mindazonáltal könnyű, főkép személyszállító kocsi jelölésére használják, amelyet fedettnek is mondanak. Értelmét — úgy látszik — a kocsi 'zavarta össze. Pontosabb meghatározására azonban a XV. századi, a XVI. század első feléből származó okleveles adatok sem adnak alapot. Egy 1434-iki adat kétlovasnak sejteti,3 1465-ben egy hintóval szemben közönséges szekérnek nevezik : «Duos currus unum pendentun alium vero simplicem Kolazekér vocatum.»4 Egy 1490-iki lajstrom mintegy a hintó és a terhesszekér közé helyezi és lengyel eredetűnek mondja,5 míg 1532-ben a födeléről van szó. Ez adatok közül a lengyel eredet mindenesetre tévedésen alapszik. Calepinus, amit magyarul kólyának nevez, lengyel nyelven : kotzy, koliebka és koliassa szavakkal jelöli.6 A lengyelben a szó, ha meglett volna, kolesza alakban lépett volna föl. És ha lengyel eredetű lett volna az elnevezés, akkor a körmöcz- bányaiak nem mondták volna «vulgo hungarico Kola»-nak. Minthogy azonban az mégis megállapítható, hogy egy némelykor födött, eredetileg is többnyire személyszállításra hasz1 Alacsony harci szekér két nagy kerékkel ; könnyű utazókocsinak is használták. Ókori lexikon. V. ö. még Ligurius 390. 1. 2 V. ö. Memorialeját ad an. 1620. Erdélyi Történelmi Adatok I. 133. 1. : a szekér pedig csak közönséges szekér, veres skarláttal vala borítva, két felől ablaka vala, olyannak látszék nekem, mint régen itt az urak kólyája volt. 3 Unum currum vocatum cum duobus equis. Nemz. Muz. Kállay levélt. 4 M. 0. L. D. 28527. 6 Tertium currum qui currus polonicus sive Lengelska kola dicitur. Körmendi levélt. IV/5. nr. 45. 8 Az essedum, pilentum, arcera és petoritum szavaknál. Fejérpataky-emlékkönyv. 5
