Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Domanovszky Sándor: Mázsaszekér

DO Μ ΑΛ OY SZIv Y SÁNDOR. nált, de még nem felfüggesztett, könnyű szekértípus volt, haj­landó vagyok a kolyát lényegében azzal a könnyű szekérrel azonosí­tani, amely már a kocsiszekér előtt a személyszállításra is használa­tos volt és amelynek leírását Bertrandon de la Broquiére útleírásá­ban bírjuk. Ez az a currus levis, amelyet a currus medius vagy communisszal együtt a mázsaszekérrel szembeállítottak, amelynek a kereskedelemben csak a szűkebb helyi forgalomban volt szerepe. Ennek a könnyű típusnak azonban semmi köze sem volt a csillé­hez, amelyet a XVI. században is sűrűn említenek, de mindig csak a fa- és szénahordásnál. A könnyű kólyaszekér szolgáltatta az alapot a fuvarozó- eszközök további fejlődéséhez. Még a kocsitípus feltűnése előtt nagy hatással volt a hintóra. Bertrandon de la Broquiére említi, hogy milyen szépek a födött példányok, könnyű szerkezetüket azzal jellemzi, hogy egy ember a vállán elviheti nemcsak a kocsi­derekat, hanem a kerekeket is. Ezek az adatok önkéntelenül is III. Frigyes császár hintájához és a Gozzadini által bemutatott két XVI. századi veronai hintóhoz vezetnek el bennünket. A caros- seriának ez a kerekekről való lekapcsolása csak a hintós szer­kezet mellett érthető. A veronai kocsiknak és III. Frigyes Grazban őrzött hintájának tényleg csak a felső részük maradt korunkra : a kocsiderék a födéllel. Ez a két alkatrész ott elválaszthatatlan és a födött szekér­ből való közvetlen fejlődést tünteti föl. A hintó borítása itt ugyan­olyan abroncsokon van megerősítve, mint az ekhós szekéren, csakhogy az abroncsok helyett az azokon felül és oldalt a kocsi hosszában elhelyezett rudak (eredetileg ezeket nevezhették orsók­nak) veszik át a főszerepet. Rajtuk erősítették meg azokat a bőrö­ket vagy posztókat, amelyekkel a hintót befedték ; a hosszanti oldalak közepén hagyott nyílásból alakult a hintó felszállója, illetve ablaka. Ez a váz azonban nemcsak födél volt, hanem kocsi­derék is, amelyhez csak alul járult tömör alap. A XVI. századból származó ábrázolásokon a kocsifödelet mindig ilyennek rajzolják. Ha a borítás le van eresztve, elől és hátul kilátszik a rendesen hét darab orsó gombos vége. Ilyen lehetett V. Károly híres kocsijá­nak cooperturája, ilyent ábrázolnak egyszerű szekéren, tehát nem hintós szerkezettel, Jost Amman, Hans Tirol, Tobias Stümmer metszeteid Hogy ugyanez a hintós szerkezetnél is divatos volt, 1 1 Közölve Diederichsnél: Deutsches Leben der Vergangenheit, 757. és 759. szám alatt. 66

Next

/
Thumbnails
Contents