Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Erdélyi László: Az aranybulla társadalma
86 ERDÉLYI LÁSZLÓ. is sértették, pedig a nobilisoknak kellene leginkább óvniok e tisztességet. Hiszen éppen a nobilisok az udvarképes emberek.1 így kell értenünk az aranybulla következő bevezetését :: «Mivel úgy királyságunk nobilisainak,1 2 valamint másoknak is Szent István király rendelte szabadságát, némely királyok hatalma — kik olykor haragjukat boszulták meg, máskor gonosz emberek hamis tanácsaira is hallgattak vagy a maguk hasznát keresték — igen sok részben csökkentette : nobilisaink sokszor ostromolták fenségünket és elődeink, az ő királyaik fülét sok kéréssel és folyamodással. Mi tehát kérésöknek mindenben eleget óhajtván tenni, amint tartozunk ; kivált mivel köztünk és köztük ez alkalomból már gyakrabban nem csekély keserűségekig ment a dolog — amit, hogy a királyi tisztesség teljesebben megóvassék, illik elkerülni, ez pedig senki által sem történik jobban, mint általuk — megadjuk úgy nekik, mint királyságunk más embereinek (1231 : jobbágyainak és servienseinek) a Szent Király adta szabadságot, s egyebeket, mik királyságunk állapotának reformálására tartoznak, üdvösen elrendelünk ezen a módon . . .» Újólag hivatkozunk az 1222. dec. 15-iki pápai levélre. Ebből’ világos, hogy a magyar népmozgalom ez évben — kétségkívül1 udvari magyar információk szerint — a főurak, nobilisok, méltóság- viselők ellen irányult. Okai egyrészt a nemzeti vagyon féltése idegenektől, részint az idegenszerű nyugati nagy hűbériség megakadályozása, valamint a főtisztviselők, ispánok hatalmaskodásának és zsarolásainak megszüntetése. Az aranybulla megtiltja, hogy külföldön lakó — természetesen nagyúr, királynéi rokon — ne kapjon birtokokat s amit kaptak vagy megvettek, a királyság népe kapja vissza megváltásra (26). Ha vendégek, t. i. előkelők (boni homines, 1231,23 : nobiles) bejönnek az országba, ne léptessék elő őket méltóságokra az ország 1 Erdélyi L. : A tizenkét legkrit. kérdés. 155. 1. 2 A regnum = királyság = ország. Erre érdekes világot vet az 1266. évii békekötés, melyben István ifjabb király fiúi tiszteletet és engedelmességet fogad atyjának, IV. Béla királynak, de egyebekben ennek regnuma és István ifjabb királynak, erdélyi hercegnek és a kunok urának regimen]& közt teljes jogegyenlőség van azon hűbéri elvnek megfelelően, hogy a király «primus inter pares». Regnum tehát a királyi terület, regimen a hűbéres országrész. Wenzel III. 130., 138.1. A törvényhozó- rendek legrégibb neve a regnicola előfordul Rogerius 11. c.-ban.
