Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Erdélyi László: Az aranybulla társadalma

AZ ARANYBULLA TÁRSADALMA.

85

Pannonhalmi adatokból biztosan tudjuk, hogy a »Szent Lászlókon szabados ministerek egy század alatt lovas jobbágyokra és .lovas serviensekre váltak szét s amazok mint vitézek, ezek mint teherszállítók szolgáltak lovaikkal az uraságnak főleg utazásain, hadjáratain. Ugyanígy alakult ki a honfoglaláskor itt talált frank- szláv ministerialis miles osztályból a tiszti minister = jobbágy és a várőr = civis v. civilis = serviens osztály.1

1. Nobilisok'. Az aranybulla reformációt akar, mint a hét évvel korábbi IV. lateráni egyetemes zsinat «reformációt, megújhodást főben és tagokban.» E jelszó erkölcsi megújulást hirdetett, elsősorban az egyháziak, szerzetesek számára ; de egyszersmind orvoslást kívánt a társadalmi osztályok különbségeiből, elöljárók és alattvalók, urak és alsóbb néposztályok viszonyából eredő bajokra, visszaélésekre. Nem szabad feledni, hogy III. Ince pápa 1215. évi egyetemes zsinata erős összefüggésben volt a délfrancia albiak szocialista mozgalmaival oly korban, melynek alsóbb néposztályait két nagy kolduló rend keletkezése igyekezett megvigasztalni és megnyugtatni : a domonkosiak és ferencesek rendje. A reformáció jelszava aztán századokon át hangzott és korán visszhangot keltett nálunk is több oklevélben, írásműben.1 2

Az alsóbb néposztályok szabadságmozgalma reformációt akart : visszakívánták »Szent Istvántól szentesített szabadságukat. Gyüléseztek, forrongtak, mint a pápa 1222 dec. 15-iki leveléből tudjuk s mozgalmuk e levél szerint egyenesen a főurak, nobilisok ellen irányult, t. i. a király udvari főtisztjei és zsaroló ispánjai ellen. Ezen főtisztek egy része nagyon «meghízott», míg akárhány ispán elszegényedett, mint láttuk Pogerius előadásából. Az alsóbb néposztályok élére tehát ispánt ellenzék állott, szintén nobilisok s ezek verdesték a király fülét «sokszor nem csekély keserűségekkel» s oly vádakkal, hogy a királyok bosszúállók, rossz tanácsosokra hallgatnak és kapzsik. Ezek már «a királyi tisztességet»

1 A tizenkét legrit. kérdés 27 — 32., 42 — 44., 52 — 55., 145—147. 1. M. Kultúra 1916. 9-12., 18-20., 43-44. 1.

2 Pl. 1225: reformando tam in capite, quam in membris. . . Innocentius papa ... sacro generali statuit approbante concilio. — 1234 : rex rogavit .. . cardinalem . . . legatum . .. qui misisset . . . tam in capite, quam in membris super omnibus reformandis. Pannonh. Rendtört. I. 665., 726. 1. — 1245 kör. Rogerius : ad reformationem. . . negotia ... ad instar Romane curie per petitiones . . . expediri. 1\I. Fiorianus Fontes IV. 53. 1. (11. c.)