Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Domanovszky Sándor: Mázsaszekér
62 DOMANOVSZKY SÁNDOR. mert az utast megkímélte a rázás kellemetlenségeitől. A hintó tehát ellentétbe került a szekérrel és magyar nevének első említésekor a «hynthozekér» tényleg a «terheszekeer» fogalmával szembeállítva tűnik fel.1 Ezen rendeltetésének következménye lehetett, hogy már korán fedelet alkalmaztak rá, amint ezt a szekérrel is megtették, ha személyszállításra használták. Már 1500-ban egy oklevél azt mondja „currus hyntho cum coopertura“1 2 és Apor leírása szerint is a hintó mindig födeles, de födele lehet kétfelé eresztős avagy orsós.3 Korántsem akarom ezzel azt mondani, hogy födelet egyedül a hintónál alkalmaztak, de leginkább ott alkalmazták és így főkép a hintóra volt jellemző. Nem is valószínű, hogy amikor a külföld a szekéren eszközölt magyar találmányokkal megismerkedett, a könnyű kocsi-szekérnek a nagy kényelmet nyújtó hintó előtt elsőbbséget adott volna. Gozzadini kimutatta, hogy a magyar kocsit (carro da coccia) Estei Hyppolit honosította meg Itáliában, először Ferrarában 1509 körül, amikor Olaszországba visszatért.4 Az a kocsitípus azonban, amely ennek következtében Itáliaszerte elterjedt s amelynek két, Veronában megmaradt s az ő meghatározása szerint 1549-ből és 1572-ből származó carosseriáját be is mutatja, határozottan hintó volt. Ilyesfajta lehetett V. Károlynak Avila y Zuniga által említett híres kocsija is. A nyugati országok nem is törekedtek annyúa gyorsjáratú, könnyű szekerekre ; a további fejlődés is azt bizonyítja, hogy több érzékük volt a kényelmes hintó iránt, mely a fényűzésre is bőségesen adott alkalmat. Innen az a sok törvényes intézkedés az olasz és a német államokban a kocsik új divatja ellen, amely elpuhítja az embereket és oktalan fényűzést teremt.5 6 1 A körmendi levéltár egy 1490-ből való jegyzékében, amelyet nem volt alkal- mám eredetiben tanulmányozhatni. 2 M. 0. L. D. 24864.! 3 Id. hely 364. 1. Az magyar hintó is kétféle vala, egyik kétfelé eresztős, az drágább is volt, az második orsós. 4 Id. mű 218—220.1. A kocsinak Estei Hyppolit számadásaiban és leveleiben előforduló elnevezései : carete da Cozo, Caretta ongaresca, l’Ongaro ; kocsis : caratiero da Cozo; kocsi, lovak: cavalli da Coze. Hogy 1509-ben már ismeretes Itáliában, Borgia Lucrezia egy 1509 nov. 17-ről datált levele árulja el, amelyben Estei Hyppolit. tói kölcsönkéri «POngaro»-ját. U.-ott 219. 1. Hogy különben ez a találmány Esteit Hyppolit révén jutott el Itáliába, már P. Ligurius is tudta : dl cocchio fu portato prima ία Italia dal primo signor Ippolito Cardinale di Ferrara, da Ungaria.» 6 V. ö. erre vonatkozólag Perrot cikkét a Vierteljahrschrift für Volkswirtschaft
