Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Szentpétery Imre: II. Endre oklevelei a topuszkói apátság számára

II. ENDRE KIRÁLY OKLEVELEI A TOPUSZKÓl APÁTSÁG RÉSZÉRE. 349

ják. Minden valószínűség szerint a Domaldus-per alatt, 1224—25 táján keletkezett. Sokkal későbbi időből való már csak a frisaticu- sokban való számítás miatt sem lehet ;l de meg különben is nyilvánvalóan a templáriusokkal való perlekedés hatása alatt áll. Épp en ezzel a perrel kapcsolatos volta árulja el az oklevél célzatát,· amellyel az 1211-iki oklevél intézkedéseit kiegészíteni és kibővíteni akarták.

Hogy a hamis oklevél nem az 1211-iki oklevél mintájára készült, annak valószínűleg az volt az oka, hogy az 1211-iki, fontos oklevél érvényét nem akarták esetleg kockára tenni ; különben is, hogy az 1213-iki oklevél sikerében nem igen bíztak, azt abból látjuk, hogy egészen 1350-ig semmi nyoma a reá való hivatkozásnak, mikor is kétségtelenül jóhiszeműleg vették elő és mutatták be. De megtaláljuk a mintát is — legalább a záradékra nézve — a ciszterci rend másik monostorának, a szentgotthárdinak 1213-iki oklevelében,2 amelynek záradéka szószerint azonos a toplicai oklevélével, csak Miklós vasvári ispán maradt ki a névsor végén. A corroboratio és a poena is nagyjában egyező a szentgotthárdi oklevéllel, melynek szokatlan «reus lese maiestatis» kifejezését is átvette a toplicai oklevél.

Ha az 1213-iki oklevél hamis, akkor az 1211-iki oklevélnek amazzal ellenkező adatain nincs miért fennakadnunk, ami az 1211-iki oklevelet a gyanú alól egészen feloldja. S ez II. Endre pecsétjeinek használatára vonatkozó ismereteinket is bővíti.

II. Endre első kettős pecsétjére nézve megállapítottuk,3 hogy használatára nézve a legelső biztos adat 1213-ból a aló. Ugali Pál bán 1350-iki oklevele szerint azonban az 1211-iki oklevél is a kettős pecsét alatt volt kiállítva.4 A XIV—XV. századi okleveleknek a bemutatott oklevelek pecsétjére vonatkozó kitételei

4 Egyéb okok mellett ezért is feltétlenül el kell vetni azt az első pillanatban könnyen felmerülő gondolatot, hogy a hamisítás talán a XIV. században, a monostornak alattvalóival ezek kötelességei ügyében folyó pereskedése idején történt. (V. ö. a Smiőiklas XII. 81. XIII. 257. sk. 1. közölt okleveleket, kapcsolatban a XI. 585-tel.)

2 Wenzel VI. 360.

* Turul, 1916. évf. 1—4. f. Kettős pecsét romjai vannak a Wratizlaus részére szóló 1209-iki oklevélen is (Smiciklas III. 91.). Azonban az oklevél eredetijének (a zágrábi orsz. levéltárban) egész külseje mutatja, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. A pecsét felfüggesztésének módja pedig azt árulja el, hogy más oklevélről levéve alkalmazták erre a hamisítványra.

4 Smiőiklas XI. 585.