Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Szabó Dezső: Albert királlyá választása
ALBERT KIRÁLLYÁ VÁLASZTÁSA. 310 hogy az ellenpárt ne legyen jelen a királyválasztáson, aminek céljából történt a királyné és a kincstartó elfogató s a is. Annyira rajta volt Albert pártja azon, hogy Magyarországon ne is tudják az emberek a király halálát, hogy még a hivatalos hatóságokkal se tudatták. Világos bizonysága ennek az, hogy a Pozsonytól nem is olyan messze eső hiteles hely, a győri káptalan, pár nappal Albert választása után még arról se értesült, hogy Zsigmond meghalt és december 21-én még Zsigmond királynak címezte oklevelét.1 A választás gyors és akadály nélkül való megejtése is amellett szóló bizonyíték, hogy Albert pártja az ellenpárt részvéte nélkül választott királyt. Érdemes volna azonban tudnunk, vájjon sokan, vagy kevesen voltak-e azok, akik Pozsonyban Magyarország királyává kiáltották ki Albertet. Turba siet kijelenteni, hogy ez alkalommal a választáson jogosultak «túlnyomó többsége» volt jelen, de ezen állítását igazolni nem tudja és ez nem is valószínű, hiszen a Zsigmond halála és Albert választása közt eltelt rövid idő alatt a messzebb lakókat értesíteni se lehetett a királyválasztó gyűlés idejéről. Ezenfelül pedig Albert választási feltételei különös buzgalommal kérnek bocsánatot azoktól és ígérnek minden jót azoknak, akik a választáson nincsenek jelen, már pedig erre nem lett volna szükség, ha a jelenlevők lettek volna a választók túlnyomó többsége. Érdemes egyébként megjegyeznünk, hogy maga Albert se taksálta túlnyomó többségnek a választáson jelenlevőket és csak nagy számukról1 2 emlékezett meg, egy oklevelében pedig egyenesen elismerte, hogy a főpapok, főurak és nemesek sorából némelyek hiányoztak választásáról.3 Egy azonban bizonyos : a választáson csak a főnemesek vettek részt, a megyék nem, aminek bizonysága egyrészt az, hogy az egykorúak szerint is csak a főurak választották Albertet királylyá,4 másrészt az, hogy a megyék követei az őket küldő köznemesség nevében csak az 1439-iki országgyűlésen tettek hüségesküt Albert királynak,5 miután az őket is biztosította mindazokról, amiket a főnemeseknek válasz1 Országos levéltár. D. L. 13136. 2 In magna multitudine congregati. 3 Wostry i. m. II. 148. 4 Deutsche Reichstagsakten XII. 214. 5 1439 május 30-áról kelt oklevelük eredetije megvan a Házi udvari és ál- lami levéltárban.
