Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Szabó Dezső: Albert királlyá választása
320 SZABÓ DEZSŐ. tásakor megígért. Világos, hogy a megyéknek újabb oklevéllel való biztosítására és az ő liűségesküjökre Albertnek semmi szüksége sem lett volna, ha ők is ott lettek volna az 1437-iki király- választáson. Mivel pedig Albert választás útján jutott a magyar trón birtokába, választóinak is megvoltak a maguk kívánságai, amelyeket a király nagyobb nehézségek nélkül el is fogadott és teljesítésüket meg is ígérte. A király és választói e megegyezését, Albert választási feltételeit, egy a királyválasztás és a koronázás (1437 dec. 18—1438 jan. 1.) közt kelt, egyébként keltezetlen oklevél foglalja magában, amely oklevél első felhasználása Turba, szövegének kiadása pedig Wostry érdeme.1 Albert király választási feltételei (conditiói) egyaránt foglalnak magukban az egész országra és egyesekre vonatkozó megállapodásokat, amely tekintetben hűségesen követik azt a megegyezést, amelyet annak idején Zsigmond és választói kötöttek egymással,2 sőt a két okmányban nemcsak a forma, hanem egyes pontok tartalma is egyezik egymással. ígéretet tesz választóinak Albert, hogy az egyházi és világi nemesség kiváltságait megtartja, újításokat be nem hoz, adományt és hivatalt csak magyarnak ad és az ország védelméről gondoskodik, amint mindezeket Zsigmond is megígérte választóinak. Sőt többet is ígér, mint előde : kötelezi magát, hogy Magyarországon fog tartózkodni és leányai kiházasí- tása alkalmával egyéb rokonain és országain kívül a magyarokat is meg fogja kérdezni. Mindez ígéreteknek közös jellemvonása az. hogy egyaránt illetik a választáson jelenlevőket és az onnét elmaradókat. Zsigmond választásakor különösen védelmébe vette választóit ellenfeleikkel szemben. Megtette ezt Albert is, de míg Zsigmond szinte semmit sem törődött az ellenpárt megnyerésével, addig Albert kijelentette, hogy (Magyarország többi itt jelen nem levő báróit, főpapjait és országlakosait leveleinkkel, követségeinkkel és személyes rábeszéléssel is csillapítani fogjuk, hogy ne zúgolódjanak a jelenlevők ellen és ne vegyék rossz néven, hogy az ő távollétükben, mintha jelen lettek volna, az uralmat kegyesen és jóakaratúlag átvettük és Ígérjük, hogy őket is és közülök bárkit a jelenlevőkkel egyformán fogjuk részesíteni jótéteményeinkben és. kegyeinkben.» 1 I. ra. II. 145-148. 2 Kiadva ; Diplomatiai emlékek az Anjouk korából. III. 620.
