Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Szabó Dezső: Albert királlyá választása
318 SZABÓ DEZSŐ. dának. Egy nehézség azonban még így is útjában állott Albert pártjának : maga a király környezete se akarta egyhangúlag Albertet Zsigmond utódának. Mivel pedig tartani kellett attól, hogy ezek a bekövetkezendő királyválasztáson sok kellemetlenséget okozhatnak, az Albert pártján állók a siker föltétien biztosítására erőszakhoz folyamodtak. Mivel ekkor még nem szabályozta törvény, kiknek és milyen módon kell a trónt betölteniök, az Albert-pártiak igyekezete arra irányult, hogy lehetőleg csak ők legyenek jelen a királyválasztáson, az Ulászló-pártiak azonban távol maradjanak. Minthogy pedig Zsigmond halála esetére a király környezetében levő Ulászló-pártiak bizonyára mindent elkövettek volna, hogy az ő embereik is ott legyenek a királyválasztáson, legegyszerűbb volt a dolgot úgy intézni, hogy az ő révükön magyarországi párthíveik meg se tudhassák Zsigmond halálát, legalább is addig ne, amíg pártja Albertet Magyarország királyává nem választotta. Ennek elérése céljából az Albert-pártiak elfogatták Ulászlónak a királyi udvarban levő híveit, Cilley Borbála királynőt és Ország Mihály kincstárnokot,1 azután pedig Zsigmond halála után magyar földre érkezve, 1437 december 18-án Pozsonyban magyar királlyá választották Albert osztrák herceget, amit maga Albert minden alkalommal őszintén el is ismert.1 2 Ismétlődött tehát ugyanaz, ami Zsigmond választásakor történt. Amint Windecke elbeszélése szerint Zsigmondot a pártjabeli urak választották királlyá,3 úgy történt az most Alberttel is és amint annak idején Zsigmondnak, úgy kellett Albertnek is választása után pártjára nyerni a vele nem tartókat. Noha Pozsonyban formális királyválasztás történt, nem szabad azt hinnünk, hogy oda forma szerint is meghívták mindazokat, akiknek a közhit szerint joguk volt a királyválasztáshoz. Nemcsak az áll útjában az országgyűlés összehívása feltételezésének, hogy a meghívó nincs meg,4 hanem Albert pártjának az az érdeke is, 1 1437 dec. 10-i levél. Wostry i. m. II. 144. 2 1438 jan. 2-án megírja Raguzának (Raguzai oklevéltár 408); 1438 jan. 9-én Frigyes osztrák hercegnek (Teleki, Hunyadiak kora X. 11) stb. még 1439 jun. 24-i oklevelében is így ír : Tempore electionis nostrae in regem. Országos levéltár. H. L. 13408. 3 Windecke 13. 4 Fraknói szerint bizonyára összehívta Zsigmond az országgyűlést, mert Csehország rendéit ugyanakkor összehívta. Világos, hogy a két dolog közt nincs összefüggés.
