Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Szabó Dezső: Albert királlyá választása
ALBERT KIRÁLLYÁ VÁLASZTÁSA. 317 örökös jogát maga Albert sem, aki végrendeletében csak esetleg születendő fiának a trónon való jogát védte, de feleségéét nem.1 Sőt a rendek 1439 május 30-iki oklevele dacára még maga Erzsébet sem tartott igényt a magyar trónra, mert férje halála után egy szóval se követelte magának a királyságot, hanem mindig születendő fiának jogaira hivatkozott. Midőn pedig a magyarok ezt a jogot nem ismerték el, ő maga meg már egy év óta harcolt Ulászlóval, csak akkor (1441-ben) állott először elő azzal, hogy férje, Albert, őt ismerte el örökösének és ehhez a magyarok is hozzájárultak,1 2 de még ekkor se mondja azt, hogy apja után volt valami joga a magyar trónra, sőt egyenesen és kereken kijelenti oklevelében, hogy a magyar trónra való jogának ezen elismerése akkor történt, mikor a magyarok Albertet és őt kü’ályukká választották.3 Kétségtelenül megállapíthatjuk tehát, hogy 1437—1441 közt érdekelt és nem érdekelt felek, akiknek pedig tudniok kellett volna róla, még semmit sem tudtak a nőágnak a trónon való következéséről. Miért tudnak mégis róla az osztrák történetírók? Azért, mert egy alapvető hibát követtek el, még pedig egy elmélet kedvéért tudatosan. A rendelkezésükre álló összes bizonyítékok közül csak azokat használták fel elbeszélésükben, amelyek egy kis erőszakkal igazolni látszanak a nőörökösödés elméletét, de ugyanakkor bölcsen elhallgatták mindazokat az adatokat, amelyek elméletük tarthatatlanságát mutatták volna. így megmentették a szívükön melengetett elméletet, amely a nőágnak a trónon való örökösödési jogát tanítja, de nem mondották el a teljes igazságot, amit adataik alapján megállapíthattak volna. Kimutatható tehát, hogy az egykorúak tanuságtétele szerint 1437-ben csakis arról volt szó, kit választanak a magyarok Zsig- mond halála után királyukká. Természetes dolog azonban, hogy amint rendszerint minden választást, úgy a királyválasztást is lehet irányítani és ez az irányítás rendszerint annak a pártnak megy könnyebben, amely a hatalom birtokában van. 1437-ben pedig a két trónjelöltnek, Albert osztrák hercegnek és III. Ulászló lengyel királynak pártja közül az előbbié volt előnyösebb helyzetben, mert a még élő Zsigmond király Albertet óhajtotta utó1 Kurz, Österreich unter Kaiser Friedrich IV. I. 239 — 241. 2 Kollár, Analecta II. 919. 3 U. o. Als Albrecht und ich zu den reich Ungarn crwä’et und gekrönt wäre,.
