Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Gárdonyi Albert: A középkori latin írás rövidítési rendszere
A KÖZÉPKORI LATIN ÍRÁS RÖVIDÍTÉSI RENDSZERE. 153 6. A rum végzet jelzésére használt áthúzott szárú kerek r betű. Végül 7. az et végzet jelzésére használt 7 számjegyhez hasonló rövidítési jel, mely egyéb jelentéssel is előfordul. Ezeken kívül Paolihoz hasonlóan Capelli is külön tárgyalja a változó jelentésű rövidítési jeleket, melyek nyilvánvalóan nem egyebek, mint a felsorolt rövidítési jelek változatai. Lényeges haladást képvisel a rövidítési jelek megoldása terén Wattenbach, kinek munkássága mindenesetre számottevőbb volt, mint ahogy ezt Traube megállapította.1 Wattenbach szerint négy rövidítési jel eredetileg általános jelentésű volt s csupán a fejlődés folyamán jutott különös jelentéshez.1 2 Ilyen 1. a sor feletti hullámvonal, amely az m és n betűk jelzésére szolgált. Ilyen 2. a kiírt utolsó betű szárát átszelő függőleges vagy harántvonal, amely a rum végzet megjelölésénél volt a legszokot- tabb. Ilyen 3. a hiányjelhez hasonlító rövidítési jel, amely az us és os végzetekben maradt fenn. Ilyen végül 4. a szóvégi pont, illetőleg pontosvessző, mely a fejlődés folyamán a 3 számjegyhez hasonló alakot vett fel s csupán a que kötőszóban és az et végzetben maradt fenn. A con szótag jelzésére szolgált fordított c betűt Wattenbach a tirói jelekből vezeti le s ugyancsak a római gyorsírási jelekben keresi és találja meg az ur szótag jelzésére szolgált s 2 számjegyhez hasonlító rövidítési jel eredetét. Két rövidítési jel van csupán, melyek magyarázatában Wattenbach nem jár helyes nyomokon. Egyik a függőleges hullámvonal, melyet a fejlődés kezdetén általánosan rövidítési jelnek vesz s mely szerinte a XI. századtól kezdve az er és re szótagok jelzésére szolgált. Másik a sor feletti horgocska, melyet a sor fölé írott i betűből vezet le s mely a ri szótag jelzésére szolgált. Az első rövidítési jel tulajdonképen tirói eredetű ; a sor feletti i betű pedig csupán a legritkább esetben fajulhatott el horgocskává. E két utóbbi jeltől eltekintve Wattenbach magyarázata nagyon logikus s a legsikerültebb munkák közé sorolandó. Wattenbach nyomán halad Prou,3 ki a következő rövidítési jeleket különbözteti meg : 1 Vorlesungen und Abhandlungen. I. k. 73. 1. 2 Anleitung zur lateinischen Palseographie. IV. Aufl. 3 Manuel di paléographie. 59. s kk. 11.
