Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Gárdonyi Albert: A középkori latin írás rövidítési rendszere
helytálló, mert a kihagyásos rövidítések korban — legalább a római gyorsírási jelek — megelőzték a kereszténységet, amikor zsidó-hatást még nincs módunk kimutatni. A keresztény egyházi kéziratok rövidítési rendszere, illetőleg a bennük előforduló kihagyásos (contractio) rövidítések már ismeretesek voltak, midőn Traube azokra a figyelmet felhívta.1 Traube érdeme abban állott, hogy e rövidítéseknek korszakalkotó jelentőséget tulajdonított. Traube tanítása szerint először egyházi szakkifejezésekben (nomina sacra), utóbb egyéb gyakrabban előforduló szavak leírásánál is következetesen a kihagyásos (contractio) rövidítési rendszert alkalmazták.1 2 A kihagyásos rövidítési rendszerrel leírt első egyházi szakkifejezések a következők voltak: DS = Deus, SbS = Spiritus, JHS = Jesus, XPS = Christus, amely utóbbiaknál nyilvánvaló a görög eredet, mert ’Ιησούς és χριστός helyett használtattak. E rövidítési rendszert nem csupán a felsorolt szakkifejezések alanyeseteinek, hanem egyéb eseteinek leírásánál is következetesen alkalmazták s a következőleg írtak : DI = Dei, DÖ = Deo, DM = Deum. Az egyházi szakkifejezések hasonlatosságára alakultak ki a keresztény egyházi kéziratokban egyéb gyakrabban előforduló szavak rövidítései, pl. MS = meus, NR = noster s ennek többi esetei NRI — nostri, NRO = nostro és NRM = nostrum. E rövidítési rendszer közvetlen eredetét Traube a régi pa- lseographiai irodalom nyomán az azonos jellegű görög kéziratok írásmódjának hatásában keresi s megállapítja, hogy a Kr. u. II—III. századi görög egyházi kéziratokban már előfordulnak a 0C = Θ εός, ΘΓ = Θεόυ, Θίί = Θ εώ és ΘΝ = Θ εόν rövidítések. Ez alapon Traube megállapította, hogy a latin egyházi kéziratok rövidítési rendszere nem egyéb, mint a görög egyházi kéziratok rövidítéseinek konzervatív átvétele, amit a hagyományok vallásos tisztelete teljesen kielégítően megmagyarázott. A történeti folyamat ezzel meg van magyarázva, de még mindig magyarázatra szorul a görög rövidítési rendszer keletkezése. Ez utóbbit Traube a zsidó-írásmóddal magyarázza, amely csupán a mássalhangzókat írta le s így az idegen előtt rövidítéses írásnak látszott. A zsidó írásmódot ismét a hagyományok vallásos tisztelete miatt A KÖZÉPKORI LATIN ÍRÁS RÖVIDÍTÉSI RENDSZERE. 139 1 Wattenbach : Anleitung zur latinischen Palaeographie. 67. 1. 2 Vorlesungen und Abhandlungen I. k. 145. 1.
