Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Gárdonyi Albert: A középkori latin írás rövidítési rendszere

A KÖZÉPKORI LATIN ÍRÁS RÖVIDÍTÉSI RENDSZERE.

Irta : dr. Gárdonyi Albert.

A középkori latin írás rövidítései az idővel és hellyel való takarékosságra vezethetők vissza s ez alapon megállapíthatjuk, hogy a brachygraphia βραχύς és γράφε tv t. i. rövidítve írás szülőoka a tachygraphia (ταχύς és γράφειν) t. i. gyorsan írás és steno- graphia (στενός és γράφειν t. i. takarékosan írás.)1 A gyorsan írás szüksége teremtette a betűk összevonását (ligatura) és a folyóírást (cursiva) s ugyanazon forrásból eredt a rövidítve írás, melynek legrégibb jelensége a római (tirói) gyorsírás.

A középkori latin írás rövidítéseit két nagy csoportra szokták felosztani, t. i. elhagyásos rövidítések (suspensio) és kihagyá- sos rövidítések (contractio). Az elhagyásos rövidítések a régibbek, a kihagyásos rövidítések a számosabbak.1 2 Az elhagyásos rövidítésekről a kihagyásos rövidítésekre való átmenetet azzal szokás magyarázni, hogy a középkorban a latin nem volt többé élő nyelv, szükség volt a szó végső betűjének megjelölésére, hogy a szöveg érthető legyen.3 E feltevés ellen szól, hogy már a régibb jogi kéziratokban is találkozunk kihagyásos rövidítésekkel, holott a jogászok tudtak latinul, a római gyorsírás pedig egyenesen nem e rendszeren épült fel, pedig a római gyorsírás eredete a latin irodalom virágkorára esik.4 A másik elmélet viszont a keresztény egyházi kéziratok írásmódjára vezeti vissza a kihagyásos rövidítések eredetét s ez írásmód eredetét ismét a zsidó írásmódnak konzervatív átvételével magyarázza.5 6 Tetszetős elmélet, de nem

1 Volta : Delle abbreviature nella paleográfia latira 23. 1.

2 Traube : Vorlesungen und Abhandlungen I. k. 137. 1.

3 Steffens : Lat. Palseographie XXXVIII. 1.

4 Gitlbauer : Drei Systeme der griechischen Tachygraphie. 18. 1. (Denkschriften d. Wiener Akademie. Bd. 44.)

6 Traube id. m. I. k. 155. 1.