Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Erdélyi László: Az aranybulla társadalma
AZ ARANYBULLA TÁRSADALMA. 101 Magyarország minden falujából két seniort, idősebbet,1 kik tudtak beszélni, a király tanácsába. Nemcsak a hívottak jelentek meg, hanem parasztok és szolgák is. A mérhetlen sokaság láttára a király, püspökök és főurak visszahúzódtak a városba, mert féltek, hogy a nép rájuk rohan. A sokaság elöljárókat (prepositos) választott és fából szószéket emelt számukra, hogy az emberek láthassák és hallhassák őket. Az elöljárók követeket küldtek a királyhoz és főemberekhez, hogy előadják követeléseiket. Közben az elöljárók a magas emelvényen lázító beszédeket mondtak a népnek, ez meg helyeselt. A király végre is vitézeivel verette szét őket.1 2 Valószínűleg a serviensek közt élő, tőlük származó írástudó diákok voltak a szóvivők. Ezek rámutathattak Szent István II. 43, 44. törvényeire, amelyek szerint a vitéz, miles, igazságot nyerhetett zsaroló ispánjával szemben és a királyhoz fölebbez- hette ispánja ítéletét, csak persze nem volt szabad igaztalan ügyet fölebbezni. Ez alapon iparkodtak a serviensek panaszaikat közvetlenül a király elé juttatni. A király biztosította nekik ezt a szabadságot s nyomban azt is, hogy sem ő, sem utódai hatalmas kedvéért, idézés és rendes bírói ítélet előtt servienseket nem fognak el s meg nem dúlják (birtokaikat, 2). Az 1231. évi revízió ezt a bántatlanságot szintén «mindenkire» kiterjesztette s az aranybulla óta ítélet nélkül elvett javakért teljes kárpótlást ígért (4, 5). Vagyoni bántatlanságot biztosított az aranybulla azon ser- vienseknek is, kik igazolvánnyal, licentiával átköltöznek a királytól valamelyik fiához, vagy egyik királyfitól a másikhoz (Bélától Kálmánhoz), vagy innen a királyhoz, ha ezt nem a király vagy királyfi előtt kezdett vagy befejezett ítélet kikerülésére teszik (18). E cikkely legjobban kifejezi, hogy a serviensek most már a királyok bírói illetékessége alá tartoznak. Szabad költözőjoguk külön biztosítására nem lett volna szükség, ha kétségtelenül szabadok lettek volna a serviensek már 1 V. ö. az I. esztergomi zsinat 10. cikkelyét (Závodszkynál 199.1.), mely 1085 táján a falvakban a villicust és két seniort teszi felelőssé bizonyos mulasztásért. 2 M. Florianus Fontes II. 167, III. 72.1. A serviens gyűlések mozgalmai közt keletkezett a «communitas nobilium», a «nemesek közönsége» kifejezés is Kézainál és krónikáink mondái az ősi hunn-magyar község bíráskodásáról. U. ο. II. 58., 98., 107. III. 9. 1.
