Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 20. Kálmán József: Deportálás Kiskunhalasról 1944-ben
Ennek alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye összes településén a zsidók elkülönítésére (értsd: gettósítására) vonatkozó utasításokat az alispán 27.409/1944. kig sz. rendelete adta ki. 1944. május 12-én. Ennek alapján 1944. május 22-én reggel 5 órakor kellett a zsidók összeköltöztetését megkezdeni. Kiskunhalason a gettósítás 1944. május 22-én kezdődött, és pár napon belül be is fejeződött. Az V. és VI. csendőrkerületekben élő zsidók koncentrálását pedig 1944. július 10-én Endre László és Баку László belügyi államtitkárok vezetésével lezajlott a szegedi értekezleten tárgyalták meg. Eszerint a kiskunhalasi zsidóknak június 20-ig kellett megérkezniük a Szegeden kialakított gyüjtőtábor területére. Kiskunhalasról 1944. július 17-én vitték el a zsidókat Szabadkán keresztül Szegedre. (Molnár 1995. 58-60., 116., 133-136.) •37 Kiskunhalason először 1944. május 10-én került szóba a gettó kérdése, amikor megérkezett Endre László felhívása, mely a 2848. sz. híranyag nevet viseli és így fogalmaz: „... a zsidóság táborokba nem szállíthatók, elhelyezésük csupán gettókban történhetik.” Endre távirati utasítását a 6163/1944. BM VII. rés. rendelet alapján adta ki, melyben az elszállítandó zsidóknak 14 napi élelmet és 50 kg-os poggyászt engedélyeztek, hogy magukkal vigyenek. Dr. Kathona Mihály, Kiskunhalas polgármestere, 1944. május 12-én határozatban intézkedett a Zsidók Tanácsának felállításáról, amelynek az volt a feladata, hogy a halasi zsidókat zökkenőmentesen és gyorsan gettóba lehessen zárni. Szintén 1944. május 12- én kelt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye zsidó lakosait érintő irat, melynek tárgya a „Zsidók lakóhelyének kijelölése” volt. Az alispáni határozat értelmében a vármegye minden érintett helységében a gettóba való átköltöztetés kezdete: 1944. május 22. reggel 5 óra. Az alispáni tisztet ekkor már dr. vitéz Sági József töltötte be, aki áprilisban váltotta fel Endre Lászlót. A zsidókérdés rendezésében Sági kitűnően együttműködött Mérey László főispánnal. (BKML Kh. V/274. Polgármesteri iratok 5887/1944 sz. iratcsomó; Molnár 1995. 79.) io 1944. március 22. után egymás után születtek meg a zsidók jogait korlátozó rendeletek: március 29-én a zsidó távbeszélő előfizetők adatszolgáltatási kötelezettségéről rendelkeztek, március 31-én előírták, hogy április 5-étől kötelező a sárga csillag viselése, április 7-étől nem használhatták gépjárműveiket a zsidók, április 16-án a zsidó vagyon összeírásáról született rendelet. Ezenkívül születtek titkos belügyi rendeletek is, amelyek közül a legfontosabb az április 7-i, a kitelepítés elrendeléséről. „A m. kir. minisztérium 1140/1944. M.E. számú rendelete a zsidó távbeszélő előfizetők adatszolgáltatási kötelezettsége tárgyában” „A m. kir. minisztérium 1240/1944. M.E. számú rendelete a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában.” „A m. kir. minisztérium 1270/1944. M.E. számú rendelete a zsidók utazásának korlátozása tárgyában.” „A m. kir. minisztérium 1600/1944. M.E. számú rendelete a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában.” 6163/1944. rés. „A Belügyminisztérium bizalmas rendelete a zsidók gyüjtőtáborba való szállításáról.” 1944. április 7. OL BM. Ált. 1944,-Zsidóügyek. (Budapesti Közlöny, 1944. március 29. 71. sz. 1-2., 1944. március 31. 73. sz. 3., 1944. április 7. 79. sz. 4., 1944. április 16. 85. sz. 1-3.) 3Totyondy Miklós rendőr főfelügyelő 1944 májusában részt vett a kiskunhalasi gettó végleges tervének kidolgozásában. (BKML Kh. V. 274b. Polgármesteri iratok 5887/1944 sz. iratcsomó) 40Mint már utaltunk rá a sárga csillaggal kapcsolatos rendelkezés alapján „csak” minden 6. életévét betöltött zsidónak kellett ilyen megkülönböztető jelzést viselnie. Tehát pólyára nem kellett felvarrni „zsidó csillagot”. (Rendeletek Tára 1944. 1. kötet 263-264.) 4IA Zsidó Tanács 1944. május 12-én alakult meg öt taggal. Elnöke dr. Práger József ügyvéd volt. Tagjai: dr. Hollander Ignác ügyvéd, Kun Benő kereskedő, Fodor Dezső kereskedő és Schwarcz Ferenc kereskedő voltak. (BKML Kh. V. 274b. Polgármesteri iratok 5887/1944 sz. iratcsomó) 42 A kiskunhalasi Zsidó Tanács által 1944 májusában kibocsátott „Hittestvérek” című felhívás, a Thorma János Múzeum Adatára 2051. szám alatt található. 42Dr. Kálmán József édesapja Kálmán Dezső (1878-1952) kereskedő, édesanyja Kálmán Dezsőné Stern Gizella (1883-1969), apósa dr. Hollander Ignác ügyvéd (1882-1957), anyósa Dr. Hollander Ignácné (1888-1964) született Schwarcz Rózsa volt. (Kiskunhalasi Izraelita Hitközség születési és halotti anyakönyvei; Szakái 2001. 75-76.) 891
