Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 20. Kálmán József: Deportálás Kiskunhalasról 1944-ben
44Az biztos, hogy két gettó létesült Kiskunhalason, de több irat is született a hozzájuk tarozó épületeket tekintve. Feltehetőleg az 1944. május 31-én kelt polgármesteri jegyzőkönyvben szereplő lista a leghitelesebb, ez szinte teljes egészében megegyezik a május 27-én kelt polgármesteri hirdetmény által meghatározott épületek jegyzékével. Eltérés csupán az a két irat között, hogy az Apponyi tér 1. sz. és az Alkotmány u. 1. sz. helyett a 31-i iratban mindkét esetben 4. sz. szerepel. A gettó a következő épületekből állt: Alsónádor utca 1., 2. és 4. sz., Molnár utca 2. sz., Alkotmány utca 1. sz., Nefelejts utca 6. sz., Apponyi tér 1. sz., Petőfi utca 1. és 3. sz., Felsőnádor utca 17. sz., Sólyom utca 2. és 4. sz., Fürdő utca 2. és 4. sz., Vasút utca 27. sz., Kuruc utca 2. sz., Zöldfa utca 24. sz. Az irat nem csupán a gettó helyét jelölte meg, hanem a gettó belső életét meghatározó szabályzatnak is tekinthető, 1+5 alcikkelyből áll. Az jegyzőkönyv elején az ún. általános helyzetkép olvasható, amely megnevezi a már korábban említett gettóépületek címét, leírja, hogy a gettó 2 külön részből áll: az egyik a város belterületén, a zsinagóga környékén, összefüggő területen, a másik a Hangya Hűtőtelep Kuruc u. 2. sz. alatt lévő munkásotthonában. A rendészeti szempontokkal a második (a.) pont foglalkozik. Kimondja, hogy a zsidó templom környékén lévő háztömb drótkerítéssel elkerítendő. Előírja, hogy az utcára néző ablakokat be kell festeni, a zsidó templom kapuját be kell deszkázni, az Alsónádor utca déli részén pedig kerítéssel elzárandó. A gettó bejáratát az Alsónádor utca északi részén határozza meg. Javasolta, hogy a Sólyom utca 4. sz. alatti lakóház kerítését mivel a célnak nem felel meg, ki kell javítani és fel kell emelni. Az Apponyi tér, Alkotmány utca, Nefelejts utca és Molnár utca között fekvő háztömb megfelel a célnak, mert megfelelő drótkerítés alkalmazásával az Alsónádor utcán felállított őrszem az ellenőrzést teljes mértékben elláthatja. (BKML Kh. V. 274 Polgármesteri iratok 5887/1944 sz. iratcsomó; Simko - Végső 2004.). A szigorú ellenőrzés ellenére állítólag egy ember, akinek erre nem volt engedélye, mégis bejutott a gettóba. Dr. Kováts Istvánné budapesti lakos egy barátjának kérésére jött le Kiskunhalasra. Célja az volt, hogy kimentse barátja gyermekeit, akik a gettóban a nagyszülőknél voltak elhelyezve. A mentés sikerrel járt, bár a történet hitelessége megkérdőjelezhető. (Dr. Kováts Istvánné: Visszapillantótükör. Bp„ 1983. 145-146.) Kálmán József által említett adatokkal kapcsolatban néhány pontatlanságra is fel kell hívnunk a figyelmet: Kiskunhalason 1941-ben 742 zsidó élt. 1944-ben a kiskunhalasi ortodox izraelita anyahitközség lélekszáma 555 fő volt, a kiskunhalasi zsidóság összlétszáma pedig ebben az évben 706 fő volt. Tehát a városban jelentős számban éltek olyanok, akik nem gyakorolták vallásukat, vagy pedig kikeresztelkedett zsidók voltak. Kiskunhalasról 200 zsidó férfit hívtak be munkaszolgálatra, közülük 45 személy a gettóból lett muszos szolgálatra rendelve. (Grósz - Dr. Kálmán 1976; A zsidó népesség száma településenként (1840 - 1941). Szerk. Kepecs József, Budapest, 1993. 230-231; Magyarországi zsidó hitközségek - 1944. április. Sajtó alá rendezte: Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1994. 335-336, 867,872.) 46A Zsidó Tanács alá tartozó, Kun Benő vezette „gettó rendőrség” tagjai önkéntes alapon teljesítettek szolgálatot. 1944 júniusában számuk 25 fő volt a gettón belül. (BKML Kh. V. 274b. Polgár- mesteri iratok 120. d. 5920. sz. i.) 47Helyesen: Freiberger. Dr. Freiberger János mélykúti orvos volt. A vészkorszakot nem élte túl. (TJM 16443) до A bácsalmási gettót 1944. május elején állították fel. Ide hozták 1944. május és június hónapok folyamán a bácsalmási, bajai, jánoshalmi, topolyai járás valamint Szabadka város zsidóságának nagy részét. Az ideszállított több mint 3.000 ember deportálására 1944. június 26-án került sor. (RLB-H: II. köt. 687.; Vági - Végső 2004; Végső 2004) 4^Volksbund: Magyarországi Németek Népi Szövetsége. A magyarországi németek érdekvédelmi egyesülete volt. 1944-ben hatalmas toborzás indult köreikben, és a német férfiak többsége SS szolgálatba állt. 5®Dr. Kálmán itt minden bizonnyal téved, ugyanis a levéltári források szerint több bábaasszony is részt vett a zsidó nők belső vizsgálatában. (Budapest Fővárosi Levéltár Népbírósági iratok, XXV. l.a. 4340/ 1948 Bajusz Mihály ügye: 28-30, 50, 115.) 51A gettóba zárt kiskunhalasi zsidókat 1944. június 17-én irányították csendőrök kíséretében a vasútállomásra. Nem tisztázott a tény, hogy a helyi zsidók közül pontosan kiket és miért szállítottak teherautókon. 892
