Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 11. Alabán Péter: Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban
Az előző korszak egészére jól hasznosítható, szinte folyamatosan megjelenő polgármesteri jelentések a két világháború közötti időszakban csupán összesített kimutatást adnak a felekezeti házasodás vizsgálatához. Az 1930-as évek közepéig vezethető adatsorok mindenekelőtt a vegyes házasságkötéseknek csak kismértékű emelkedéséről tanúskodnak, mellyel lazult ugyan a házasodási szokásokat és tradíciókat korábban jellemző homogenitás, de úgy tűnik, továbbra is meghatározó maradt. Eves lebontásban arányuk 30% körül mozgott 1920 és 1930 között, de a következő évtizedben újabb csökkenés tapasztalható.144 A többi felekezet híveinek száma továbbra sem számottevő. A vallási életben történt igazi változások nem is a statisztikán, sokkal inkább más szempontú megközelítéseken keresztül érthetők meg. Több korabeli beszámoló és feljegyzés a lakosságon belüli vallási közömbösség, illetve elvallástalanodás - országos szinten is észlelhető - terjedésére hívta fel a figyelmet. Természetesen nem általános jelenségről van szó, de különösen a tanyán élők körében vették észre szociográfu- sok, hogy sokan csak az örökölt tradíciók nyomására gyakorolják hitüket, tényleges gondolkodásuknak azonban vallásuk tanításai már nem felelnek meg: „A hívőkről lenézőleg nyilatkoznak, mint általuk rég túlhaladott álláspontról. Érdekes a Bibliáról való felfogásuk is. Olyan valaminek tartják, amelyben sok hanyagság és furcsaság van, de nyíltan nem mernek vele szakítani.”145 Némileg vegyes képet mutat ez a társadalom a folklór oldaláról is, hiszen a korszakban továbbra sem tűntek el a babonák vagy a népi hagyományozás útján terjedő költészeti elemek. A vallási hovatartozás és az egyházi élet kérdéskörétől egyszerűbben ábrázolhatok a nemzetiségi viszonyok. A trianoni határváltozásokat követően sem tapasztalható számottevő kisebbség jelenléte Halason, a magyarság aránya a korszakban végig 98% fölötti. Más nemzetiségek közül csupán a németség alig több mint 200 fős csoportja említhető. Az etnicitás terén az 1941-es népszámlálás nyújt a valós viszonyokat hűen rögzítő adatokat, melynek kérdőpontjai között az anyanyelv mellett a nemzetiségi hovatartozás kérdése is szerepelt. Az összeírás helyességének megítélése azonban vitatott, amit jól bizonyít a cigány népesség számában mutatkozó differencia. Amíg ugyanis a népszámlálási kötet alapján ekkor mindössze 14-en vallották magukat cigánynak, addig az 1941. év járási és városi adatai 404 főre (!) becsülték a számukat.14'’ Hasonló eltérések ily módon más nemzetiségűeknél is feltételezhetők az adatsorokban, megkérdőjelezve azok valóságosságát. Társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok A helyi társadalmi viszonyok történeti alakulását döntő módon a Horthy - korban is az országos tendenciák határozták meg, beleértve ebbe a századfordulót követő paraszti polgárosodás ütemének lelassulását, a nagy gazdasági világválság minden gazdasági szektort érintő hatását és a mezőgazdasági népesség ezt követő - számbeli - csökkenését. Természetesen lokális szinten valamennyi folyamaton 492
