Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra

A gádoros kunyhóknak vagy vigyollóknak már volt felmenő falazata, s az épület elején fedett kiugró, előtér állott. Zárható ajtóval látták el, ablaka nem volt. „Ebben tartotta a szőlősgazda a szőlőműveléshez s a kinn betelés esetére szükséges sokféle apróbb eszközöket: egérfogó, borotvátok, főzőeszközök, tál, tányér, kanta, ásó, kapa, vella, gereblye, karaszoló, fejsze, fűrész, balta, stb. A budárok is ilyenekben húzódtak meg számos helyen. ”

Az 1880-as évektől kezdve épültek a szőlőkben itt-ott, s ritka esetben a tanyákon is állításos házikók vagy lakhangyik.'62 Ezek már kb. 2 m falmagasságú épületek

12. Kosa Antalné kunyhója. Iparszőlők, 1936. TJM F1301

13. Szőlőkunyhó. Iparszőlők, 1956. Janó Ákos felvétele. TJM F2316

14. Kunyhó az Iparszőlőkben, 1956. 15. Szőlőbeli kunyhó, „vigyolló” 1958. Vincze

Janó Ákos felvétele. TJM F2322 István felvétele. Néprajzi Múzeum FI52144

233